Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)
Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok
„Mikor Poroszló felől jöttek be, a magyarok tüzérsége a Józsi Gyuri dombján volt. Négy ágyú volt felállítva, de nem bírt a túlerővel. Az oroszok a Tiszán bőrhídon jöttek át, bivalybőrből volt, mert a hidat felégették a magyarok... Fekete Tamás katolikus és Bonyhai József református papok vitték a szentséget, így nem égettek fel semmit, de két órai rablást engedtek a városban. 5 ' 00 Nemcsak a régi iratok, hanem a hagyomány is megőrizte, hogy ezt a hidat Józsi Gyuri építtette, s ugyanekkor töltést is készíttetett Tiszafüred és Poroszló között, mert addig árvíz idején csak csónakkal lehetett közlekedni a két falu között. „A hidat felgyújtották a magyarok, mégis átjöttek az oroszok, nem bírtak velük. Az édesapámtól hallottam, hogy az Akasztófertőn állt az akasztófa, sokat felakasztottak ott a muszkák. A főhadiszállásuk a Morgókertben volt... Ha az oroszok elfogtak egy ellenséget, felakasztották. A földet is kihordák a házakból, mert nem volt puskaporuk. A föld meg salétromos volt, oszt abból csinálták." Többen úgy tartják, hogy 1848-ból csak az uraknak lett haszna. „Az urak a papi birtokokat magokévá akarták tenni... birtokaikat szétosztották, és erre nagy dáridókat csaptak, szólt a zene az úri kúriákban, Sárközi is üzent az asszonynak Debrecenbe, hogy jöjjön haza, haza is jöttek,... kérdi az asszony az urától, mi ez, édes leikern, mire ez a nagy dáridó! Mondja az Öreg, hej édes lelkem, a Hám 1 ^ jószága,... az asszony be sem ment, hanem mondja, fordulj István, itt nincs nekünk helyünk... És később az asszonynak lett igaza, mert aki a Hám vagyonából valamit elvitt, nagyon, de nagyon megadta az árát." 72 Szabad földfoglalás A szabadságharc és a birtokrendezés - ez Tiszafüreden 1861-ben volt — közti időszakot tartja a helyi emlékezet a szabad földfoglalás korának, keseregve felidézve azt, hogy a parasztság nem élt lehetőségeivel. Füred urai 48 előtt is felfoghatták a szabadon maradt földeket, minden ellenszolgáltatás nélkül. Sárközy Mihály 3000 holdasnak tartott birtokát is így szerezte a XVIII. század végén, mint korábban már utaltunk rá. Az urak 48 után sem fizettek a földért, elfoglalták a parlagon hagyott földeket. Jobb embereiket még figyelmeztették is, hogy itt a földfogás ideje, de azok mindig visszautasították a felkínált lehetőségeket, nem
