Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

A folyó közelsége alig jelent tehát gazdasági hasznot, az öntözés, a szállítás lehetőségei kiaknázatlanul maradnak. Egyrészt anyagi eszközök hiányában, másrészt mert amikorra a létesítményeket használni lehetne, az országnak sajnos már másra van gondja: a gazdaság átállítása háborús termelésre haszontalanul emészti fel az értékeket. d) Az ipar a községek gazdasági életében Mint láttuk az előzőekben, Tiszafüred község és a járás gazdasági életében a mezőgazdaság elsődlegessége nyilvánvaló. Az ipar alig számottevő tényező. így mindazok a gondok, ellentmondások, amelyek az ellenforradalom éveinek magyar iparfejlődését jellemzik, csak közvetetten vannak jelen. A kisárutermelés törvényszerűségei miatt másképpen reagál a stabilizációs törekvésekre, a világjelenségekre. Mindezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy itt különleges kivételről lenne szó, hogy az értékesítési vagy jövedelemviszonyok ne tükröznék a lassú fejlődési ütemet, hogy a korszerűsítési törekvéseket ne akadályozná a tőkehiány. A községben a legkülönbözőbb mesterségekkel találkozunk. Az ipari tevékenységet folytatók zöme kisárutermelő, az a kevés, több munkást foglalkoztató, alapításában, működésében részvénytársasági formára emlékeztető vállalkozás is inkább manufaktúra, mint ipari üzem. Az önállóan, egyedül vagy néhány segéddel dolgozók áruikat műhelyeikben vagy vásárok alkalmával, a helyi igényeket kielégítve értékesítik, de korántsem fedezik a község lakosságának iparcikk szükségletét. Szerény vállalkozásnak tekinthető a kosárfonó és gyékényfeldolgozó üzem, amelynek alaptőkéje pl. 1926-ban 2000. felszereléseinek értéke 431 P.

65 Nyersanyagát a Tisza ártere ill. a község határában lévő fűzesek biztosítják

66 Kosárárut és kerti bútorokat készítenek, amelyeket távolabbi piacokon tudnak értékesíteni. A községet és a környező településeket látja el építőanyaggal a Tégla- és cserépgyár RT. Vagyona 1926-ban 84 169 P.

67 A harmincas évek elejére százezer fölé emelkedik, s marad is ilyen szinten, bár elég váltakozó eredményességgel folyik a termelés. Az ipari tevékenységet vizsgálva a legjelentősebbnek - a mezőgazdasági jelleggel szoros összefüggésben — a malomipar tűnik. Általában húsz főt foglalkoztatnak a Hviezdos Flórián és a Bauernfeld - Surányi-féle gőzmalmok.

68