Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

Az előbbi egyben villanytelep is, s egy ideig egyedüli kielégítője a község villamosenergia igényének. Az iparral foglalkozó népesség alakulása 1920 — 41 között. év kereső össz. keresők %-ban eltartott A népesség %-ában i.-ból élők önálló iparos segédszemélyzet 1920 517 12,1 804 13,8 265 232 1930 574 13,1 870 14,2 217 331 1941 502 10,9 827 12,3 235 267 Az iparból élők száma lényegesen nem változik a tárgyalt időszakban. A különféle mesterséget tanulók száma általában 65—75 között ingadozik. Fokozatosan csökken az önálló, tehát segéd nélkül dolgozó iparosok száma, hiszen 1920-ban még 214-en, 1930-ban már csak 152-en vannak. A táblázat adatai csak hozzávetőleges pontossággal érzékeltetik azt a mozgást, vátlozást, amely ebben az ipari kisárutermelő rétegben végbemegy . Olyan ipari üzemek jönnek létre, amelyek a piacért folytatott versenyben tönkre téve a kistermelőket bérmunkássá változtatnák őket. Az ipar részesedési aránya a község gazdasági életében mindvégig alacsony. A vármegye, de a község sem szorgalmazza a mezőgazdasági jelleg egyeduralmának megszüntetéséi, a gazdasági szerkezet aránytalanságainak felszámolását. ej Kereskedelem, piachelyzet Szólnunk kell egész röviden a kereskedelem, a vásártartás, vásározás kérdéseiről is. A község földrajzi helyzete, a Tisza közelsége, a Debrecen — Füzesabony vasútvonal; a mezőgazdasági termelés túlsúlya közrejátszik abban, hogy élénknek nevezhető kereskedelmi élettel találkozunk.