Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Borus József: Tiszafüred felszabadítása

tában fekvő, mögöttes hadműveleti területen különböző, túlnyomórészt a Szovjetunió területén harcoló csapataikat ellátó és kiszolgáló katonai szerveket és intézményeket helyeztek el. A Vörös Hadsereg 1944 tavaszán és nyarán kivívott győzelmei következtében a háború egyre inkább közeledett az ország északkeleti és keleti határaihoz. Az 1. Ukrán Front 1944. július 13-án Lvov - Sandomierz térségében a német Északukrajna Hadseregcsoport ellen indított támadása fokozatosan a Kárpátokhoz szorította az Hrhard Raus, a páncéloscsapatok tábornoka vezette 1. német páncéloshadsereget

4

. 1944. augusztus 1-ével ez a hadsereg Raus Seregcsoport elnevezéssel saját irányításába vette át a m. kir. honvédség főszállásmestere

0 által felállított, és eddig vezetett északkelet-magyarországi ellátási bázist. Ettől kezdve Magyarországnak a Tiszától keletre eső része a német Északukrajna és Délukrajna Hadseregcsoport ellátója lett . A német szárazföldi haderő (Heer) főparancsnokságának (OKH) főszállásmestere 1944. augusztus 28-i táviratában Kelet-Magyarországot a Heer hadműveleti területévé jelölte ki . Szeptember 7-én pedig Heinz Guderian páncélos vezérezredes, a Heer vezérkarának megbízott főnöke elrendelte, hogy a Délukrajna Hadseregcsoport ellátási csapatait és intézményeit a Szolnok - Budapest - Pozsony vonaltól délre helyezzék el. Az e vonaltól északra fekvő területet Guderian utasítása továbbra is meghagyta a Wehrmacht meghatalmazott magyarországi tábornoka, Hans v. o Greiffenberg gyalogsági tábornok főszállásmesterének hatáskörében . Ebből az intézkedésből következően Tiszafüred egyelőre a magyarországi német főszállásmester alárendeltségében maradt. Egy 1944. szeptember 15-én kelt kimutatás szerint a községben ekkor a német 766. sz. különleges ellátóosztály tartózkodott. Egy másik, szeptember 24-i iratból megtudjuk, hogy a német 4/1 19. sz. utánpótlásszázad ugyancsak Tiszafüreden volt. Ezt az alakulatot e nappal rendelték alá a magyarországi német fős/állásmesternek

9

. 1944 szeptemberének utolsó harmadában a Tiszántúl már nemcsak hadműveleti területként szerepelt; déli részén harcok folytak, tehát hadszíntérré vált. A 2. és a 3. Ukrán Front lasj - Kisinyov térségében 1944. augusztus 20-án kezdődött együttes támadása rendkívül súlyos csapást mért a szembenálló, Hans Friessner vezérezredes vezette német Délukrajna Hadseregcsoportra. Ennek a hadseregcsoportnak a s/ctvert német 6. hadserege. Maximilian Fretter-Pico tüzérségi tábornok vezetésével Dél-Erdélybe menekült. Német 8. hadserege pedig. Otto Wöhler gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt, előbb a Kárpátok keleti lejtőin próbált meg-