Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

szági Szociáldemokrata Párt) agrárprogramjának kialakítása után élénkült meg. Az Egri Népújság 1932. július 8-i számában a következőket olvas­hatjuk: „alkalmuk volt beszélgetést folytatni egy tiszafüredi mezőgaz­dasági munkással, aki megdöbbentő adatokat mondott erről az aknamun­káról. Pár hét óta ismeretlen forrásból terjedő jelszavakat hallani a mun­kasok között, nem kell dolgozni a gazdák által felkínált napszámért..." 1932 után a hatóságok üldözése miatt az MSZDP többek között Tiszafüreden is beszüntette működését. 106 Rövid ideig a Földmunkás­szövetség helyi csoportja ad lehetőséget szervezettebb munkára, bár tevé­kenységét ellenőrzik, nagygyűlések megtartását nem engedélyezik. 1937-ben történik ismét kísérlet az MSZDP helyi csoportjának lét­rehozására. Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselő folytatott tár­gyalásokat Roffa Lajossal. 108 A háború kirobbanása új viszonyokat teremtett. Még inkább ki­élezve az ellentmondásokat, könnyebben felismerhetővé tette a frontvona­lakat, de a terror meg is nehezítette a kommunisták, szocialisták mun­káját. A miskolci hadtestparancsnokság szigorúan bizalmas leiratában a következőket olvashatjuk: ,A szociáldemokrata, kommunista munkás aggodalommal néz a német győzelem és a szovjet vereség elé... Feltételez­hető, hogy a szocialista-kommunista munkás semmi eszköztől sem fog visszariadni, hogy a tengelyhatalmak gyengítésére bármit elkövessen."^ A tiszafüredi csendőrőrs parancsnoka július 4-én 11 ,,gyanús" sze­mélyről tett jelentés, többek között Soltész István és Szombati Kálmán szocialista agrárproletárokról, mint akik közvetlen kapcsolatban állnak Roffa Lajos kommunistával. 110 A csendőrségi akció nyomán július 12-én a főszolgabíró „3 kommunista gyanús keresztény egyént és 19 gyanús zsidó fajú egyént internált" a járás területéről. 11 A szervezett megmozdulások száma, éppen a párt szétzilálása miatt nagyon kevés, elsődlegesen agitációs munka folyik. A háborúba bonyolódott ország egyre kritikusabb, fojtóan terrorisz­tikus légkörében már nemcsak május elseje megünneplése tilos, de a nacio­nalizmus szítására korábban oly jól felhasznált március 15-ei megemlé­119 kezesek tartása is a legszigorúbb felügyelet mellett történik.

Next

/
Thumbnails
Contents