Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

V. A Horthy-reudszer utolsó évei A/. uralkodó osztály revíziós, soviniszta, irredenta politikája szükségszerűen sodorta az országot a háborúba. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága és a község képviselőtestülete mint eddig minden alkalommal, most is igyekszik maradéktalanul teljesíteni feladatát. A gazdaság átállítása háborús termelésre, a politikai élet militarizálása, az intézményesített antiszemitizmus új vonások a község életében. A háborús előkészületek számos új munkalehetőséget teremtenek ugyan, de nem tudják megoldani a legégetőbb gondot, a munkanélküliséget. A két legfontosabb üzemet, a Hviezdos- és Surányi-féle malmokat in katonai ellenőrzés alá helyezik. Egyre erőteljesebben avatkoznak be a mezőgazdasági termelésbe. A község a kapott utasítások szellemében önellátásra igyekszik berendezkedni, a behívások alóli felmentések elintézésekor is erre hivatkozva elsődlegesen a közép- és nagybirtokosok mentesítését szorgalmazzák.

114 A katonai irányítás hangsúlyozása, az országmozgósítási szervezet kiépítése során a járást a miskolci VII. Honvéd Hadtestparancsnokság felügyeleti körzetébe sorolják, kormánybiztos irányítás alá vonják.

115 Az elöljárósági munka zömét 1939-től a mozgósítással kapcsolatos ügyek - felkészülés a kötött élelmiszergazdálkodásra, felmentések, behívások, kitoloncolás, internálás, szükségletek-készletek kimutatása stb. — teszik ki. Mindent katonai kérdésként kezelnek, a legkisebb ellenállás, kritikai megjegyzés is megtorlást von maga után. Mind gyakoribb a katonaság és a csendőrség igénybevétele.

116 Rendszeressé válik a „gyanús személyek" megfigyelése, házkutatások, razziák tartása. Mindez egyszerre irányul a község zsidó lakossága és a kommunista-szocialista érzelmű vagy meggyő1 1 7 ződésű agrárproletárok, s az iparban dolgozók ellen. Az antiszemitizmus érvényesítése, a zsidótörvények alkalmazása súlyos ellátási zavarokat okoz, de ez sem tudja visszatartani a járás és a község vezetőit attól, hogy érvényt szerezzenek az ilyen irányú utasításoknak. 1940-ben indul meg a zsidó nagykereskedők és vállalkozók kiszorítása a gazdasági életből, majd fokozatosan megtörténik intézményesített megsemmisítésük az internálásokkal, a bevonuitatással. zsidó munkásszálló zad megszervezésévei. Az első, már-már valóságos háborús megrázkódtatást 1942. szep-