Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

ban az ínségesek száma igen nagy, helyzetük igen nehéz, az összlakosságnak kb. 1 /4-ét teszik ki.

100 Sem a németországi munkásexport, sem a háborús gazdálkodásra való áttérés nem jelent könnyebbséget. A bérek továbbra is alacsonyak, kölcsönt kell felvenni, hogy a legrászorulóbbak részére munkaalkalmakat teremtsenek.

101 A község földmunkásainak életkörülményei alig változtak a tárgyalt időszakban. Elkeseredettségük hol ösztönös, hol szervezettebb formában tör utat magának. A Tanácsköztársaság leverése után kibontakozó terror egy időre megnehezíti a munkásszervezetek újjászerveződését, bár már 1920-ban megyeszerte élénk agitációs munka folyik. Bécsi kommunista agitátorok és volt orosz hadifoglyok tevékenységére hívja fel az alispán a főszolgabírók figyelmét.

102 A megyeszékhely az erős egyházi befolyás miatt nem lehetett az újjáalakuló mozgalom központja. Ezzel magyarázható, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági munkások szervezeti központjai a peremvidékeken találhatók. Az agrárproletariátus szervezkedésében jelentős szerepe volt Tiszafürednek. Az ösztönös megmozdulásokban, szerződések megkötésének megtagadásában kifejeződő elégedetlenség egyre határozottabb irányt vett az MSZMP (Magyarországi Szocialista Munkáspárt) megalakulása után. 1927. június 27-én a belügyminiszter körlevélben értesítette az alispánokat és a rendőrkapitányokat a munkásmozgalom helyzetéről, a nyári sztrájkmozgalom előkészületeiről: Az MSZMP Tiszafüred és tájékán kubikosokat bízott meg a szervezéssel, s amint bizalmas híradásunk közli, ez a mozgalom elég mély gyökeret vert, sőt elért délen Kenderesig... Tiszafüredtől felfelé Nyíregyházáig, Hajdúböszörményig, Debrecenig terjed a mozgalom, ezt a munkát a Tiszavidéki földmunkások végzik."^ Komoly aratósztrájkra azonban nem került sor. A felhívás nyomán bekövetkező sürgős intézkedések, a csendőrség mozgósítása, az MSZMP ellen kibontakozó országos terror lehetetlenné teszi a falusi szervezetek tevékenységét. A Heves megyei gazdasági felügyelőség jelentései arról számolnak be. hogy a „munkások nehezen szerződnek, s iparkodnak minél kedvezőbb feltételeket elérni. "

104 Az MSZMP megszűnése után apály következett be a község és a környék agrárszocialista mozgalmában, amely csak az MSZDP (Magyaror-