Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

év Kereskedelemből élő népesség kereső eltartott lakosság %-a 1920 138 230 3,8 1930 201 267 4,6 1941 209 357 5,3 Néhány nagykereskedő mellett a zöm kis üzletekben, amolyan szatócsboltokban árul. 1927-ben 144 kisebb-nagyobb üzlethelyisége volt a községnek, ebből 86 a központi részen található.

71 Az üzletekben folytatott kereskedelem, mint a megyében, de az országban is, a zsidó nagykereskedők irányítása alatt bonyolódik. Ők képviselik tulajdonképpen, s ez a magyar gazdasági-történelmi fejlődés sajátossága, azt a nagyon vékony tőkés réteget, amelyet a modern, kapitalista társadalom nem nélkülözhet. Nemcsak kereskedelemmel foglalkoznak, érdekeltek a pénzügyletekben, s ott vannak az ipari vállalkozásokban, de a mezőgazdasági termelésben is. A piacon a helyi kisárutermelők kínálják áruikat, a vásárokon megjelennek a környező települések gazdálkodói, iparosai is. A vásártartás kérdésében állandó huzavona figyelhető meg a helyi és megyei vezetés, valamint a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara között.

72 Az előbbiek amellett kardoskodnak, hogy a vásárok közérdeket képviselnek, hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, éppen ezért feltétlenül szükségesek. Az indokok között nem szerepel, bár mindenképpen fontos szempont, hogy a vásárok bevételei, helypénz és egyéb díjai a községház71 tartási gondjait enyhítik. A Kamara minisztériumhoz intézett feliratai a vásárok számának csökkentését kérik, mivel hozzájárulnak az állatbetegségek terjesztéséhez, ugyanakkor munkából való kiesést is jelentenek. A harmincas évek végén a hanyatlás jelei mutatkoznak, hiszen a háborús gazdálkodásra való átállás, a zsidótörvények életbe lépése károsan hat a kereskedelmi viszonyokra. A zsidó nagykereskedők visszaszorítása ellátási nehézségeket eredményez, s a vásárok is elvesztik jelentőségüket.

74