Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

III. A képviselőtestület gazdálkodása, egészségügyi és kulturális intézkedései a) A község ház Tartása A község háztartását a megye, illetve az ország gazdasági, pénzügyi helyzete határozta meg. Nincs olyan feladat, elképzelés, amelyet a terveknek megfelelően tudtak volna megvalósítani, éppen a szűkös anyagi lehetőségek miatt. A földbirtokok és egyéb tulajdonok jövedelme nem biztosított megfelelő pénzügyi fedezetet. Ezt csupán az adók, az államsegélyek, valamint az időszakonként felvett kölcsönök teremtették meg. Minden költségvetésben pótadók, amelyeknek alapja az állami adó, mértéke 50—150 %, kivetésével tudják biztosítani a legszükségesebb anyagiakat. Még az egymást követő évek költségvetései is nagyon eltérőek. Fokozatosan növekszik a fedezeti hiány, a háborús években érve el maxi7 S mumot. A megyei utasítások szinte minden évben tokozott takarékosságra intik, szorítják a községet. A tervezett feladatokhoz szükséges fedezet megteremtése a lakosság teherbíró képességétől függ. Az adók behajtása még az elfogadható gazdasági eredményeket hozó években is lassan és nehézkesen halad. Ebből szükségszerűen következik, hogy minden évet hátralékkal zárnak. Ennek összege folytonosan növekszik; a vármegyének teljesítendő befizetések, tartozások a különböző adminisztratív és egyéb intézkedések ellenére sem Ifi csökkennek. Az eladósodás azonban nemcsak a vármegyével szemben tapasztalható, hanem a különböző kölcsönök miatt takarékpénztárakkal, sőt magánszemélyekkel kapcsolatosan is. A községi gazdálkodás állandó tehertétele az utak javítása, karban77 tartása, újak építése. Az állami kezelésben lévő utak építése munkaalkalmat jelent, a törvényhatósági és más alacsonyabb rendűeké anyagi eszközöket emészt fel. A háború, a Tanácsköztársaság harcai és a román megszállás idején tönkrement utak kijavítása csak a húszas évek végére történt meg. A község gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú Debrecen—Füzesabony közötti útvonal kiépítése is évtizedes huzavona 78 után valósulhat csak meg. Hasonlóan fontos lenne a község utcáinak, gyalogjáróinak karbantartása, a hálózat bővítése, hiszen nagyon kevés a szilárd burkolatú út. jó járda is csak a fontosabb helyeken van. A mellékutcák porosak, vízelvezetés nincs, minden eléggé gondozatlan.