Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában
A szabályozás ellenére árvizei gyakran okoztak gondot, hiszen az ártéri területek kiestek a termelésből. A védelmi munkálatok nehézkesen haladnak, gyakran nem is a megelőzés, hanem a károk felszámolása lehetett a község, a járás vagy a vármegye törvényhatóságának feladata. Központi pénzforrások csak nagyon ritkán állnak rendelkezésre, így saját erőből kellene megoldani a feladatokat. Ez örökös huzavonára ad lehetőséget az állami szervek és a birtokosok között. A kormány a védelemnek víztársulati formában való megszervezését látná célszerűnek, azonban az érdekelt tulajdonosok, akik egyébként is a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozva tiltakoznak minden újabb teher elvállalása ellen, a munkák tisztán államköltségen való elvégzését szorgalmazzák 56 A tartós megoldást nemcsak a Tisza gyakran kilátogató vize sürgeti. A gátépítési munkák Tiszafüred és a járás ellátatlan, munkanélküli lakossága számára munkaalkalmat is jelentenének, és ennek biztosítása legalább olyan tehertétele a községi vezetésnek, mint az áradás megfékezése. A víz azonban nemcsak pusztítani tud, öntözésre használva egyrészt lehetővé teheti az ezen a területen oly gyakori aszályok elleni védekezést, másrészt új növénykultúrák meghonosítását is eredményezheti. A Tisza vizét azonban alig hasznosítják, hiszen a harmincas évek végéig csak szórványos kísérletekről, egy-egy birtokos magányos vállalkozásáról tudunk. Anyagi eszközök hiányában a folyó kihasználatlan lehetőség csupán. „A legújabban megindult nagyszabású öntözési akció a vármegyét... közelről fogja érinteni, amennyiben Tiszafüreden tervezik egy nagyszabású szivattyútelep felállítását, és Nagyiván határában egy víztároló medence létesítését. " — olvashatjuk 1937-ben az alispáni jelentésben. A tervek elkészítése után 1938. március 2-án Tiszafüred, Örvény és Tiszaszőlős községekben, 3-án Tiszaigaron és Tiszafüreden folytattak helyszíni tárgyalásokat. Az 1937. évi XX. tc. alapján 80 millió P költségelőirányzattal készültek a tervek. Az Alföld-öntözési munkálatok keretén belül legelőször a szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőrendszer főcsatornája épül meg, amely Örvény határában létesülő szivattyúteleppel kezdődik. A csatorna tervezett vonalvezetése Örvény — Tiszaszőlős — Tiszaigar -- Tiszaörs Kunmadaras, hossza a vármegyében kb. 20 km. A szivattyúház tervezett kapacitása 6 m 3 /mp, kb. 20 000 hold lát -
