Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

ható majd el öntözővízzel. A munkálatok méretére jellemző, hogy kb. 410 000 m

3 föld megmozgatására került sor. Első lépcsőben a földmunkák elvégzése a feladat. A kisajátítás megtörténte után — 1939. január 17—18. — kezdenek hozzá az első rendű mellékcsatornák építéséhez. Ezek elkészítése államköltségen történik. Az 1. számú mellékcsatorna 1 km, míg a II. számú teljes hosszában Tiszafüred határában halad.

59 1939 nyarán az öntözőrendszer főcsatornájának földmunkálatai befejeződtek, felépültek az őrházak, elkészültek a hidak, átereszek. Ezután került sor a szivattyútelep elkészítésére. Az öntözőrendszerrel kapcsolatosan, mint ahogy azt az Egri Népújság is tette, csak a lehetőségekről lehet beszélni: „Tiszafüreden már készen áll a hatalmas öntözési mű, amely a háborús igénybevétel folytán... még nem fejtette ki a maga fontos hatását, de máris biztosított az Alföldön egy új és értékes termelési lehetőséget, a rizstermelést. "

60 A Tisza hajózható folyó, biztosíthatja a vízi szállítás minden előnyét a község számára; persze kihasználni csak gazdasági rendszerében szilárd, anyagi eszközökkel rendelkező társadalom tudja a folyami áruszállítás lehetőségeit. A tervek lassan realizálódnak, számottevő változás csak akkor történik, amikor 1930-ban a Magyar Tenger és Folyamhajózási RT kikötőt akar létesíteni és 1200 négyszögöles rakterületet kér. A község ezt csak úgy tudja biztosítani, hogy a Poroszló határához tartozó ún. császlódi közbirtokosság kezelésében lévő területet évi 200 pengős haszonbérért átveszi.

61 A községi képviselőtestület határozatát, melynek indoklásában az áll, hogy hajózásra a község közönségének mezőgazdasági terményei értékesíthetőbbé tétele végett feltétlen szüksége van, a megyei kisgyűlés jóváhagyja, és engedélyezi azt is, hogy a bérleti összeget a bevételekből fedezzék 62 A hajóállomáshoz vezető út kikövezése, teherszállításra alkalmassá tétele a község feladata. Négy évig húzódik ez a munka, és csak 1934. nyarán fejeződik be. A vámszedés jogát 1936-ban kapja meg a vármegye, majd azt 1939ben a községre ruházza.

63 Lassan, nehézkesen indul be a szállítás, és kibontakozása, rendszeressé válása, sohasem következik be. Nem véletlen a község vezetőinek panaszkodása: ,,sok esetben (mint jelenleg is) napokig, sőt hónapokig nincs hajó a Tiszán. Az évi bruttó forgalom 2500-3000 P körül mozog. "

64