Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

tusban tartja rendes közgyűléseit, az előbbin az előző évi zárszámadás elfogadása szerepel állandó napirendként, az utóbbin pedig a következő költségvetés előterjesztése, elfogadása a legfontosabb feladat. A község életét érintő, a közösség egészére kiható intézkedéseiket és határozataikat fel kell terjeszteniük jóváhagyásra a megyei törvényhatósági bizottsághoz, mint másodfokú fórumhoz. Ez az eljárás — a főszolgabíró széles jogköre mellett — újabb lehetőséget jelent a község belügyeibe való beavatkozásra. A képviselőtestület választja meg a községi jegyzőt, aki az elöljáróság irányító, vezető tisztviselője. Hivatali munkája során a főszolgabírótól kapott utasításokat közli a községi bíróval. A feladatok, tennivalók megoldásáról, elvégzéséről ellenőrző munkája alapján jelentést készít, így tájékoztatja felettesét. Az elöljáróság tagjai

15 együttesen felelősek a munkavégzés zavartalanságáért. Kívülük természetesen a községi alkalmazottak tevékenysége biztosítja a hivatali élet. az ügyintézés folyamatosságát.

16 A helyi közigazgatást a tárgyalt időszakban azonban már nem kizárólag a vármegyék önkormányzati szervei végezték, folyamatosan kiépültek a kormánynak közvetlenül alárendelt szakigazgatási egységek is. Mivel a fizetési beosorlás hátrányosan megkülönböztette az önkormányzati tisztviselőket az államiaktól, a vármegye, miután 1924-ben a belügyminiszter a panaszok orvoslására szabad kezet biztosított, különböző címeken segélyben részesíti alkalmazottait; a növekvő gazdasági nehézségek miatt rendszeressé válnak a fizetésemelések, sőt reprezentációs költségek, tiszteletdíjak, úti általányok formájában is igyekezett honorálni a politikai megbízhatóságot és a jó munkát. Ez a tagjait jól megválogató testület, amelynek tevékenységében az önkormányzati jelleget egyre kevésbé érezzük, biztosította, hogy a kormány politikai törekvései negyed századon át maradéktalanul érvényesülhessenek. c) Nemzetgyűlési választások A fővezérséggel tehetetlen Huszár-kormány által kiírt 1920-as választás, a fokozódó terror ellenére is, mivel a nagyhatalmak ragaszkodtak hozzá, az. általános és titkos választójog megadása mellett viszonylag enyhe kikötésekkel a tiszafüredi kerületben is a kisgazdapárt sikerét eredményezte.