Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

Takarmányrépa termelésében a megyei átlag 120-125 q/kh, a tiszafüredi járásban olykor elérik a 1 60-180 q-t is. A tiszafüredi járás öntéstalajain jó lehetőség kínálkozik a lucerna termesztésére, az eredmények 30 q/kh körüliek. Egyre nagyobb területet hódít meg a kukorica, a holdankénti termésátlag 10-12 q között mozog.

41 A különféle növényfajtákkal bevetett területek nagysága szinte évenként változik, alkalmazkodva a piaci kereslet-kínálat viszonyhoz, illetve az időjáráshoz. Az egymást követő évek mutatói között is lényeges eltérést találunk.

42 Az alispán, a gazdasági felügyelő, a főszolgabíró jelentéseiben nagyon gyakran találkozunk, szinte minden évben visszatérően, az időjárás okozta károk, kiesések felsorolásával. A hagyományos keretek között, az apró parcellákon, törpe és kisbirtokon termelő mezőgazdaságban alig van lehetőség arra, hogy a fagyok, az árvizek vagy az aszályos időszakok okozta pusztulást, terméskiesést másodvetésekkel, az erőforrások átcsoportosításával ellensúlyozni tudják. Mit tehet a kistermelő? Segélyért fordulhat, kölcsönöket vehet fel, de mindez a mezőgazdaság krónikus válsága miatt egyetlen eredményt hozhat és sajnos hoz is, az. eladósodást, zálogolást, árverést. 1929 tavasza kemény hideggel nagy károkat okozott a járás Tiszán inneni és túli területein. A Tisza bal parti községeiben az őszi repce, búza, őszi árpa, lucerna és a here kifagyott, 16 000 holdat kellett kiszántani. A gazdasági felügyelő megállapítása szerint a kár 90 %-os, a jobb parti területeken is eléri az 50 %-ot. A tiszafüredi járás gazdái május 8-án Graefl Jenő poroszlói földbirtokos, országgyűlési képviselő vezetésével felkeresték a földművelésiés pénzügyminisztert. A vármegye május 14-én feliratában vetőmag segélyt, adó- és vasúti fuvardíj kedvezményt kért a fagykárt szenvedett törpe- és kisbirtokos gazdák számára.

43 A termelők maguk is kérelmezték, hogy vetőmagot kapjanak a kifagyott területek újravetéséhez 44 A kérelmező kötelezvényt írt alá, ennek garanciáját két birtokosgazda szavatossági aláírása adta. A vetőmaghoz azonban, ha a vármegye tudott biztosítani, csak akkor juthatott, ha a község kezességet vállalt a visszafizetésért. A fagykárok ellensúlyozása alig sikerül, hatásuk tovább gyűrűzik,