Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

erősen érezhető az 1929/30-as télen, hiszen a nyáron sokan munka nélkül maradtak, illetve az aratás idején nem tudták megkeresni a téli szükségletet, de a törpe és a kisbirtokosok is hasonló gondokkal küszködtek. A tél folyamán Tiszafüreden 106 család 499 családtaggal 150 q gabonasegélyben részesült. A szám túlságosan kicsi a tényleges ínségesekéhez képest. A segélyben csak azok részesültek, akiknek vagyoni helyzete biztosította a visszafizetést.

46 Az egyre sokasodó gondok okát mélyebben kell keresnünk, a struktúrájában, technikai fejlettségben elmaradott mezőgazdaság felfokozottan tükrözi a magyar gazdasági élet feszítő ellentmondásait. A rövid fellendülést hirtelen visszaesés követi. A válság a törpe és kisparaszti gazdaságok tömeges csődbe jutását eredményezi. A kormány a gazdasági válságból való kilábolás érdekében az állami beavatkozást nagy mértékben kiterjesztette a mezőgazdaságra is. Egyre sürgetőbb feladat az adósságok rendezése. A kiadott rendeletek védettséget biztosítanak egyrészt a termelők bizonyos csoportjai számára, hogy elkerülhető legyen a zálogolás, árverés, másrészt biztosítékot nyújtanak a hitelezőknek is követeléseik teljesítésére. Tiszafüreden a rendeletekben védettnek nyilvánított birtokok 60 %-a esett a 100 holdon felüliek csoportjába. A legkevésbé védik a 10 holdon aluli, valamivel jobban a 10 hold feletti birtokosokat.

47 Az intézkedéseknek tudható be, hogy míg 1934-ben 6375 esetben volt zálogolás és 302-ben árverés, addig 1935-ben ezek a számok 1211 és 229. Bár lényegesen kevesebb, de még mindig, a földdel rendelkezők számát figyelembe véve, magas. Összegszerűen: az 16 400/1933 ME. sz. rendelettel 60 hónapi fizetési halasztásban részesültek adóhátraléka 351.475 P 64 fillér, az 14 005/11. a 1934. sz. pénzügyigazgatósági rendelettel aszálykár miatt engedélyezett halasztás 30 219 P. a védett birtokosok hátraléka 173 165 P. Ez utóbbi megoszlása: a kilenc 100 holdon felüli birtokos tartozása 60 185 P 99 fillér. 186-é 11 2 979 P 21 fillér.

48 Súlyos tehertétel ez, amelytől a későbbiek során sem tuduak megszabadulni. Mint majd látni fogjuk, az eladósodás a községi köAségvetésben is tovább gyűrűzik, meghatározza és visszafogja a település gazdasági, kulturális,egészségügyi fejlődését. A birtokviszonyok ismeretében nyilvánvaló, hogy a gépesítés mini-