Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

találunk szikes területeket. Ezek a talaj fél es égek elsődlegesen rétművelésre és legeltetésre alkalmasak. A kert és a szőlő elenyészően kis %-a mind Tiszafüreden, mind a környező községekben a zöldség és gyümölcstermelés éppen jelenlevőségére utal. Önellátó jellegű termelés folyik, értékesítés a helyi piacon illetve vásárokon történik. A legfontosabb szántóföldi növények termésátlaga 1925-34 között

39 1925 1926 1928 1933 1934 Búza 6.6 q 6,4 q 7.3 q 9,5 q 6,1 q Rozs 6,5 6.1 6.6 8,0 6,4 Árpa 6.3 6,0 7,4 8,0 6.3 Zab 6,9 5,5 6.4 7.0 6,4 1933-ig lokozatos, lassú növekedés tapasztalható, utána hirtelen zuhanás következik, majd ismét a stagnálás jelei mutatkoznak. Alacsonyak a termésátlagok. Gyakori panasz a rossz vetőmag, a hitelhiány. 1925-ig alig van lehetőség kölcsönök felvételére, a tőkehiány lehetetlenné teszi a korszerűsítési törekvéseket. Az infláció megszüntetése, a koronának pengőre való átváltása után. a felvett külföldi kölcsönökből a vármegyének folyósított összegek felhasználásával megindított hitelélet lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés fellendítését. A növekvő átlageredmények azonban egyáltalán nem előnyösek a gazdálkodók számára, hiszen a gabona ára igen alacsony, értékesítési nehézségek vannak.

40 Tiszafüred esetében további súlyosbító tényező az árvíz. Gyakran megesik, hogy a járás 16 000 holdja kerül víz alá, így a kaszálónak használt teitilet szénatermése veszendőbe megy, s ennek komolya-kihatásai vannak az állattartásra is. A korábban említett négy növény mellett még háromról, melyeknek jelentősége egyre nő, érdemes szólni.