Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

A földművelés helyzete A mezőgazdaság talpraállítása végül is sikerül, bár tartós eredményeket, hosszantartó fellendülést nem tud produkálni az ellenforradalmi rendszer. A központi, a vármegyei intézkedések nyomán fokozatosan növekednek a termésátlagok, javulnak a terméseredmények, bár az emelkedésben szerepet játszik a beállított új vetőmagokon, a fejlődő technikán kívül az is, hogy nő a művelés alá fogott terület. A község határa kb. 26 000 holdas, ebből 1921-ben szántó 10 555.

36 a 30-as évek elején 16408 kataszteri hold.

37 Ettől kezdve a növekedés szinte minimális. Nem változik lényegesen a vetésterület struktúrája sem. A legfontosabb szerepet a búza tölti be, de jelentősnek mondható még a kukorica, a takarmányrépa és a lucerna termesztése is. A földterület megoszlása művelési ágak szerint 1935-ben Tiszafüred tiszafüredi járás kh. összt. %-a kh. összt. %össz. ter. 26.082 108.160 szántó 16.408 62,9 63.284 58,5 kert 342 1,3 1.143 1,05 rét 2.443 9,3 12.757 11.8 szőlő 164 0,6 402 0,3 legelő 4.616 17,6 20.834 19,3 erdő 248 0.9 2.673 1,5 nádas 67 0.2 291 0,2 egyéb 1.794 6,8 6.775 6,2 A szántóföldi kultúrák elsődlegessége tehát nyilvánvaló mind Tiszafüreden, mind a járásban. Az aránytalanságok, egyes területek szembetűnően alacsony részesedése a mezőgazdasági termelés egyoldalúságának, bizonyos értelemben külterjességének a bizonyítékai. Ezen a vidéken sok az áradásos eredetű talaj, meglehetősen sokfelé