Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

kérdésekről. Hogy nem történt megoldás, csak az évtized végén lesz mindenki előtt nyilvánvaló. Ezt mutatják azok az intézkedések, amelyek erőszakkal kívánnak rendet, nyugalmat teremteni Tiszafüreden, de a járás községeiben is. b) A mezőgazdasági termelés megindítása Foglalkoztatottság Az ellenforradalmi rendszer számára komoly gondot okozott a gazdasági élet stabilizálása, a termelés háború előtti szintjének visszaállítása, a mezőgazdaság szerkezeti arányainak megváltoztatása, az ipari termelés fellendítése, a nemzeti jövedelem előállításában való részesedésének növelése, a modern gazdaság feltételeinek megteremtése. A mezőgazdaság talpraállítása bizonyult az. egyszerűbb feladatnak. A bekövetkezett változások a termelés átalakítását alig tették szükségessé, a technikai elmaradottság miatt a háború előtti szint elérése sem okozott problémát, hiszen egy-egy év kedvező időjárása már komolyan éreztette hatását. Heves megye az iparilag fejletlen megyék közé tartozott. A meglévő részvénytársaságok, pénzügyekkel foglalkozó intézetek száma bár elég nagy, de gazdasági súlyuk kicsi. A megye 133 499 kereső és 164 096 eltartott lakójából 95 431 főt foglalkoztatott a mezőgazdaság, és 1 1 1 680 eltartott megélhetését is ez 31 biztosította. Adataink a járás, a község vonatkozásában is a mezőgazdasági jelleget bizonyítják. 1920-ban Tiszafüreden a keresők száma 4277. az eltartottaké 5266. Őstermeléssel foglalkozik 2950 fő, s ebből él még 3539 32 lakos is. Ez azt jelenti, hogy a kereső lakosság 68.9, az eltartottak 67.1 %-a él ebből a foglalkozási ágból. Nem találunk lényegesebb eltérést sem a 30-as, sem a 40-es években. A létszám lassú növekedésének megfelelően nő a mezőgazdasággal 33 : ' foglalkozó.népesség száma is. Különösebb iparosítás sem a községben, sem a környéken nem volt a tárgyalt időszakban.