Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulása 1920 - 1941 között

34 mg.-i keresők birtokos és bérlő tisztviselő cseléd mg.-i munkás ev ossz. el tar. össz eltar össz. eltar ossz. eltar. 1920 2937 1991 968 18 12 1206 806 3238 1730 1930 2926 2257 1195 4 2 1327 903 3110 1668 1941 3207 2720 569 3 1183 3251 Tiszafüred gazdasága mindvégig megőrzi agrárjellegét, meglehetősen hagyományos keretek között, és módszerekkel folyik a föld művelése és az állattartás is. A törvényhatósági bizottságnak a gazdasági élet megindítására, fejlesztésére irányuló törekvései egyezést mutatnak a kormány politikájával. Hz magyarázza, hogy a kormányszervek jóváhagyólag veszik tudomásul a vármegye gazdasági intézkedéseit, amelyek a földreform végrehajtására, a közellátás megjavítására irányultak, természetesen úgy, hogy messzemenően figyelembe vették az uralkodó, a megyében a konzervatív, földbirtokos osztály érdekeit, jelentős jövedelmet biztosítva azáltal is, hogy a gazdasági terhek jelentős részét a dolgozókra hárították. Birtokviszonyok Mielőtt a gazdálkodás konkrétumait, eredményeit, hiányosságait, a mezőgazdasági termelés ellentmondásait megvizsgálnánk, érdemes áttekinteni a harmincas évek közepére kialakult és lényegében a felszabadulásig változatlanul maradt birtokviszonyokat. 1935-ben a községben 2565 birtokot írtak össze. Az 1 kataszteri holdnál kisebbek száma feltűnően magas: 1017 szántó nélküli és 388 szántóföldes. Területük 213 illetve 176 kataszteri hold.