Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

felajánlott birtoka helyébe megkapja nemcsak a 211 holdat, hanem annál jóval többet. A vonatkozó döntés 1928-ban született meg.

26 A házhelyek kiosztását sem intézték gyorsabban. Az OFB döntése szerint a megváltott telekből alakítandó házhely csak azoknak juttatható, akik a belterületen lévő telek megszerzésére és a község fejlődésének megfelelő beépítésére elegendő vagyoni erővel rendelkeznek.

27 A község belső területeire kijelölt házhelyekre egyrészt kevés a jelentkező, másrészt az igénylők többször is visszaadják a kapott területet. A végrehajtás ütemét jól mutatják az alispáni jelentés adatai: 1928 márciusában 835 telken 192 ház épült fel. (Összesen 1376 házhelyet osztottak ki.)

28 A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint még 1930-ban is napirenden szerepel a házhely kérdés. Az ok nyilvánvaló: ,,az igénylő személy nyújtson garanciát arra, hogy a község szépészete és fejlődése biztosítva lesz."

29 A lassú építési ütem, a ,garanciák" azt mutatják, hogy az intézkedésekkel nem a rászorulókat segítették, hanem elsődlegesen a volt tulajdonosok érdekét vették figyelembe. Tiszafüreden végül is 315-en jutottak földhöz, 520-an pedig házhelyhez. A juttatott terület 1450 illetve 97 kataszteri hold. A község földbirtokosainak összterülete 26.082 kataszteri hold. Az osztás aránya megegyezik az országos átlaggal, az összes terület 5.9 %-át érintette, a birtokszerkezetben lényegi változás nem történt. Az összlakosságnak kb. 3,1 %-a, a mezőgazdasággal foglalkozó (kereső és eltartott) népesség 4,7 %-a jutott valamicske földhöz. A járásban földet kapott 2786, házhelyet 1376 fő. Az összes mezőgazdasági terület 108.160 kataszteri hold, a kiosztott föld 6581 illetve 265 kataszteri hold. A földosztás tehát csak kb. 6,2 %-át érintette a területnek.

30 (Tiszafüred nélkül 6,3 %-ot) A fent említett adatok egyértelműen bizonyítják, hogy lényeges változás nem következett be, a nagybirtok érintetlen maradt. Tiszafüreden a juttatott földterület átlagos nagysága 4,6, a járásban 2,3 kh. Ismerve az OFB végzését, az átlagszámból arra következtethetünk, hogy többen kaptak birtokaik kiegészítéseként földet, tehát a törpebirtok növelése itt is elsődleges szempont volt. A reformintézkedések mindezek ellenére rövid időre kikapcsolták az agrárnépességet a politikai életből, elégedetlenségét tompították, hiszen mindenképpen elterelték a figyelmet az égető gazdasági, társadalmi