Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

tanácskormány intézkedéseinek végrehajtása volt. Hz azonban csak nehezen sikerülhetett, ugyanis még április második felében is igen sok gondja volt a járási munkástanács intézőbizottságának a községi tanácsokkal. A járási intézőbizottság körlevele erélyes hangon figyelmeztetett: rólunk tudomást csak akkor szereznek, ha pénz ellátmányra van szükségük, egyébként állandó távirati és telefon összeköttetést tartanak fenn a vármegyével és a budapesti népbiztosságokkal... és sok esetben iparkodnak a mi általunk kiadott rendeleteket megdönteni, vagy megváltoztatni... Túl van már az az idő, amikor a községek saját szakállukra kormányozták magukat, mert kiépült a proletár közigazgatási, törvényhozási és bírásko,. . ,,"»4 dasi szervezet. Valóban szerteágazó munkát végzett a munkástanács. Április 7-én Tiszafüreden is megtartották a községi tanácsválasztási, 10-én pedig a járási tanácstag választást. Április 13-án már megvolt a megyei tanács alakuló ülése is: a megyei tanács munkájában 4 tiszafüredi és 2 poroszlói dolgozó képviselte járásunkat. Dr. Gelei Károly, a járási munkástanács elnöke a megyei intézőbizottságba is bekerült, sőt küldöttnek választották a fanácsok Országos Gyűlésére is. A munkástanács Tiszafüreden is gyorsan szerzett érvényt a tanácskormány rendeleteinek. Életbe lépett a szesztilalom, a statárium, a fegyverviselési lilalom. Április 10-ig a szesztilalom megsértéséért 2. a Tanácsköztársaság alkalmazottjainak sértegetéséért 2. lopásért 2. tiltott fegyverviselésért 3 tiszafüredi lakost tartóztattak le és vitettek be Egerbe, ahol 3 hónaptól 3 évig terjedő borionbüntetést kaptak a törvény ellen vétők/

6 Április 1-én hirdették ki az iskolák államosítását. ,,A helybeli direktórium nevében Dr. Gelei Károly az összes helybeli iskolafenntartó hitközségek képviselői előtt kihirdette a Tanácsköztársaság kormányzatának azon rendeletét, amelynek értelmében az összes hitfelekezeti iskolák köztulajdonba vétetnek át összes ingó és ingatlan tartozékaikkal együtt, s az összes volt hitfelekezeti tanítók, amennyiben az ellen kifogást nem emelnek, a magyar Tanácsköztársaság tanítóiul tekintetnek. A vallástanítás az iskolákból kitiltatik, s annak tanítása kizárólag az egyes hitfelekezetek autonóm jogkörébe utaltatik. erre azonban sem az iskolatermeket, sem a volt hitfelekezeti tanítókat felhasználni, sem a lelkésznek e célból az iskolaterembe belépni nem szabad. A tanácskormány másik rendelete szabályozta az egyházak jogi helyzetét is. A rendelet lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást, azonban