Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)
az egyházak összes ingó és ingatlan vagyonát köztulajdonba vette, egvedül a templomok használati jogát hagyta meg az egyházak számára." Április 14-én a járási intézőbizottság levélben hívta fel az egyházak figyelmét, hogy az egyházak a maguk változott körülményeinek a hívőkkel való közlése alkalmából olyan tónust használjanak, ami hozzásimul a tanácsköztársaság szelleméhez... és hogy a népet ezekben a nehéz időkben gyűlésekkel és gyűjtésekkel ne zaklassák, és főleg a Tanácsköztársaság intézkedéseit ne olyan színben tüntessék fel. amely a népben elkeseredést, vagy a régi állapotok visszaállítását váltaná ki, mert... [a megszegőket]... a proletárállam minden szigorával fogjuk sújtani.' A tiszafüredi munkástanács április 16-én utasítást kapott a járási intézőbizottságtól, hogy .....alakítson meg azonnal saját tagjai közül kiválasztva 6-8 tagot, a művelődési osztályt, kiknek kötelességük, hogy a községben az iskolákat, óvodákat., a művelődést igazgassák." 30 E testület viszi a művelődési intézmények gazdasági ügyeit, figyeli, hogy az iskolákban a Tanácsköztársaság szellemében folyik-e a nevelés. A munkástanács tehát megkezdte az iskolák ,,kommunizálását s a vallástanítás onnan való kitiltásai." A teljes megvalósításra azonban nem került sor. A vallástanítás kitiltása „ténylegesen keresztül is vitetett mintegy 3 hétre", de az. iskolák es az egyház ingó es ingatlan vagyonának államosítására „már idejük a román megszállás miatt nem volt... Lelkész földjét letoglaltak.de felosztására már nem került sor. A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosítását március 29-én rendelte el a tanácskormány. Tiszafüreden csak egyetlen ilyen üzem volt, a Magyar Fa- és Kefeipari Rt. telepe. A tiszafüredi kefegvár vezetőségének a rendelet teljes szövegének másolatát a szocializálási bizottság nevében Wildmann Gyula adta át április 2-án. A rendelet tartalmazta, hogy az államosítás után leltározást kell végrehajtani. A leltározásnak tartalmaznia kellett az akkor gyártott cikkek pontos megnevezését, a gyártáshoz szükséges nyers, félkész és késztermékek részletes felsorolását, a tüzelő, kenő. világít ókészletek részletes felsorolását, a raktári félkész és késztermékek, valamint hadianyagok részletezését. A letározás során külön meg kelleti jelölni azt. hogy a gyár mely közszükségleti cikket tudna előállítani csekély átalakítással. A leitarozást a vállalat vezetőségének kellett elvegezni az üzemi választmány felügyeletével, s az elkészült leltárt 3 példányban Budapestre kellett küldeni, 1 példányt pedig a helyi szocializálási bizottságnak április 5-én délután 5 óráig. A leltározást követően újabb felhívás érkezett a gyárhoz, amelyben a
