Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Részlet Kitaibel Pál 1797-es útinaplójából. Közzéteszi: Pozder Miklós és Szerencsés Imre

4-5 virágot növeszt egy csészében, vagy csak hármat, és a kalászkák ezért ilyen esetekben inkább tojásdadak mint vonalszerűek. Miután megtettünk 1651 kerékfordulatot,

6 egy lapos vízijárművel, amit tutajnak hívnak, átkeltünk a Nagy-Tiszán. [KITAIBEL betoldása:] Ennek a folyónak lassú áramlása és iszapos medre valószínűleg sok halat vonz ide, ugyanúgy mint a szibériai Ob. Márnát, kárászt, tokot, vizát, csukát, pontyot, harcsát; valamint hattyúkat, a „nagybélüt" vagy gödényt. A halat a levegőn szárítják meg. Az osztjákok az Obnál a megszárított halakat egy kicsit átsütik, hogy a rothadástól és a penésztől megóvják. (Pali. Reis. III. 44.) — A halászkunyhók gúlaalakúak, rudakból és nádakból készülnek. A folyónak vize itt és az egész síkságon, melyen végighömpölyög, állandóan zavaros. Ettől függetlenül ivásra használják, mivel a kutak igen rossz vizet adnak. Állás közben a víz lassan tisztul, ezért ha valaki tisztán akarja inni, akkor egy porózus homokkövön — amit Pesten lehet venni — átszűrik. Ha hosszabb ideig hagyják állni, hogy így ülepedve tisztuljon meg, akkor hamar megbüdösödik. Innen magyarázható az a termékenység, amit a Tisza áradásai okoznak. A folyó partja nem homokos, de némi homokos magaslat található Füred mezőváros közelében. Ez szőlővel és pár gyümölcsfával van betelepítve. A Kis-Tisza és a Nagy-Tisza közötti területen kukoricát termesztenek. Az Arundo phragmites (=syn. Phragmites communis, vulgaris. Phragmites australis TRIN. et STEUD. 1821; nád), Euphorbia palustris (=mocsári kutyatej) és más mocsári növények azonban egészen szemtelenül mutatkoznak itt és jelzik, hogy mennyire be voltak ezek a földek náddal nőve, és hogy felszántásuk óta semmilyen emberi munkát ezeken nem végeztek. A Tisza partján néhány füzfajtát találtunk, más fát azonban a Populus alba-n (=fehér nyár) és nigra-n (=fekete nyár) kívül nem. Egy termékeny réten a különböző fűfajták mellett, mint a Festuca eliator (=Festuca arundinacea SCHREB. 1771; nádképű csenkesz), Bromus inermis (=árva rozsnok, mágócsi rozsnok), Alopecurus pratensis (=réti ecsetpázsit), Agrostis stolonifera (=fehér tippan) és capillaris (=cérnatippan), a következő növényeket találtuk: Oenothera biennis (=parlagi ligetszépe), Tragopogon pratense (-Tragopogon orientális L. 1753; közönséges bakszakái), Cineraria palustris (=mocsári aggófű), Cochlearia armoracia {-Armoracia lapatifolia USTERI 1793; közönséges torma), Cheiranthus erysimoides {^Erysimum odoratum EHRH. 1792; magyar repcsény), Sinapis orientális