Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)
Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai
V. A községhatár vizei A település legfontosabb vízrajzi tényezője a Tisza. Tiszafüred élete az elmúlt századok során sok szállal kötődött a folyóhoz, s nagy jelentősége miatt a vele kapcsolatos kérdéseket külön tanulmány tárgyalja. A Tisza természetesen a község teljes területének vízrajzi viszonyaira (a felszíni és felszín alatti vizekre egyaránt) jelentős hatással van, hiszen a morfológiai részben leírtak szerint a folyó az egész környék felszínének alakításában jelentős szerepet játszott, elhagyott medermaradványai ma is a felszíni vizek fő gyűjtőhelyei, vízszintje pedig a közelfekvő területek talajvíz állásának döntő szabályozója. 1. Felszíni vizek A Tiszától eltekintve Tiszafüred határa nagyon szegény felszíni vizekben. Állandó vizű természetes vízfolyások egyáltalán nincsenek, említést érdemlő állóvize is csupán egy van: a Holt-Tisza hajtű formájú medermaradványa (31,8 ha). (A Tisza kiskörei duzzasztása következtében ez is rövidesen eltűnik.) Csatornázott vízfolyásai részben a mélyfekvésű területek fakadóvizeit gyűjtik össze, részben öntözési, illetve belvízlevezetési célokat szolgálnak. Általában különböző korú medermaradványokban, néha régi övzátonyok közti laposokban futnak. Vizük átemeléssel jut a Tiszába, az öntözőcsatornákét viszont szivattyúkkal veszik a folyóból (Tiszaörvény). A legjelentősebb csatorna a község területére ÉK-ről belépő Tiszafüredi-főcsatorna, amely a hortobágyi út É-i oldalán húzódó régi Tiszameder alján tart Ny-felé, majd egy hatalmas félhold formájú kanyarulattal É-ra fordulva, a község szélső házsora tövében éri el a szivattyútelepet, ahol 1,75 m 3 /sec kapacitással továbbítják vizét a Tiszába. Útja során É-ról felveszi még a Miér-Fehértói és a Támlaposi, D-ről pedig a kisebb Vadaséri-csatomát. Előbbiek a település határának legmélyebben fekvő (86—88 m), belvízi elöntéssel különösen fenyegetett medermaradványos, övzátonyos É-i részéről gyűjtik össze a vizeket. Más szerepe van a vidék vízrajzában a község D-i határát érintő Sarkad-Mérges-Sároséri főcsatornának. A DK-i irányba a hortobágyi mélyvonal felé futó csatorna hosszabb szakaszon a magasabb futóhomok bucka sorok közti mélyedést használja ki. Vize elsősorban a Tiszából
