Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

származik a tiszaörvényi vízkiemelő révén, amely a tiszai öntözőrendszer első tagjaként épült még a két világháború között. A községhatár K-i részén, amely már tipikusan hortobágyi táj, hiányoznak az ilyen állandó és szabályozott vizű csatornák, de a laposokban összegyűlő talaj-, részben csapadékvíz — főként a koratavaszi időszakban — a különböző korú medermaradványok kusza hálózatán át lassan D-felé áramlik (pl. a pusztakócsi hosszan elnyúló É—D-i mederben). Vannak azonban rossz lefolyású vagy lefolyástalan terepmélyedések is, amelyek mesterséges levezető csatornák híján a hosszan tartó belvizek jellegzetes gyűjtőhelyei (Feketerét, Hajdú-fenék, Meggyes-lapos stb.). Az időszakos belvízi elöntések a táj felszíni vízrajzának káros és sajnos lényegileg napjainkig gyakori „szintfoltjai". A már említett rapszodikus csapadékeloszlás, valamint a felszín közeli rétegek földtani felépítése (a vízzáró rétegek gyakori felszín közelsége, sőt felszíni helyzete) együttesen gyakran eredményeznek jelentős, s az utóbbi időkig jobbára tartós belvizeket. Csupán a községhatár D-i, DNy-i, viszonylag magasabban fekvő, többé-kevésbé futóhomokos részletei mentesek a belvízveszélytől. A tiszafüredi főcsatornától É-ra elterülő lapály, a község K-i széle és a Patkóscsárda közti részen közel É—D-i irányú hátak közti terjedelmes mélyedések (Vadas-fertő, Bodzási-rét) és főleg a hortobágyi út két oldalán sorakozó laposok gyakran szenvednek a belvíztől. A 9. ábra egy jellegzetesen belvizes év (1977 tavasza) elöntéseit mutatja. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) adatai alapján készített összesítések szerint a község határában mintegy 25 nagyobb belvizes folton összesen 1550 ha elöntés volt (a teljes terület közel 10 %-a). A meteorológiai adatok szemléletesen magyarázzák a nagyfokú elöntést. Bár 1976 és 1977 egészében inkább szárazságra hajló év volt (502, ill. 457 mm csapadék), de a 76/77-es télen — a belvizek szempontjából legfontosabb időszakban - kiugróan sok csapadék hullt. A tiszafüredi mérések szerint a három téli hónap csapadéka így alakult: 78 + 64 + 68 = 210 mm, az 50 éves átlag viszont csak: 41 + 28 + 29 = 98 mm. A többlet tehát 115 %. A szomszédos állomásokon hasonló volt a helyzet (Tiszaörs és Nagyiván 135 %, Hortobágy-halastó 142 %). A belvíz károk csökkentésére az utóbbi évtizedekben jelentős munkálatok folytak. Tiszafüred határában külön említést érdemlő létesítmény a Kócs-Füredi tározó, amely 645 ha-os területen, átlagosan 1,5 m-es vízmélység mellett mintegy 9,5 millió m

3 belvíz időszakos tárolására alkal-