Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 (Tiszafüredi Füzetek 7. Tiszafüred, 2007)

Pulszky Ferenc, Herman Ottó, Jósa András, akik levelezésben állottak az egylet vezetőivel, segítettek a leletek meghatározásában. 1877-ben, az indulás esztendejében 135, a következő év szeptemberében 216 tagja volt az egyletnek. 111 helybeli és 105 vidéki. A rendes tagok között szerepelnek Tiszafüred uralkodó osztályának, rétegének tagjai. Földbirtokosok, a Lipcsey, Mocsáry, Kékessy, Justus családok tagjai, az értelmiség; ügyvédek, papok, orvosok, tanítók, hivatalnokok, nemcsak Füredről és környékéről, de Egerből, Karcagról, Gyöngyösről, Jászberényből, Szegedről, vagy Debrecenből is. A vidéki tagok között több jegyző és lelkész volt. Az egylet tagjai egy forint, önkéntesen megemelhető éves tagdíjat fizettek, ebből kellett fedezniük az egyesület összes kiadását. Az egyetlen nagyobb adományt Samassa József egri érsektől kapták, aki tiszteletbeli taggá választása után, 1879-ben küldött 50 Ft-ot az egyletnek. Az összegyűlt pénzt ásatásokra - egy alkalommal legfeljebb 30 Ft-ot - használhatták fel, kisebb összegeket vételre, szekrények, vitrinek, egyéb berendezési tárgyak vásárlására fordítottak. 1.3 Az egylet ásatásai Tariczky Endre 1872-ben felhívással fordult a község és környéke lakosságához, hogy az általuk talált régiségi tárgyakat hozzá megvételre szállítsák be. Az így előkerült tárgyak lelőhelyeit próbálta továbbvallatni. Ásatott a tiszaörvényi Morotva-parton, ahol feltevései alapján hun falut talált. Ugyanabban az évben ásatott Tiszaszőlősön, az