Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 (Tiszafüredi Füzetek 7. Tiszafüred, 2007)

A halom sajnos nem érhette meg a Tisza II. ásatásait, 1964- ben, gáterősítési munkák során a teli jelentős részét elhordták, csupán egy 80 méter hosszú, 4-5 méter széles földsáv maradt meg, ahol a település hitelesítő ásatását Kovács Tibor, és Csalog Zsolt végezte. A feltárt 80 m

2 -es terület több pontján a korábbi ásatások szelvényeit találták meg. 1965- 1972 között feltárták a településhez tartozó majoroshalmi bronzkori temetőt, 1002 sírral; ezek az ásatások igen jelentős adatokat szolgáltattak az alföldi bronzkori kultúrákról. Tariczkyék Tiszafüreden és környékén még számos helyen ásattak. Ahol lelet fordult ki a földből, vagy mesterséges dombot, halmot sejtettek, próbaásatásokat végeztek. Az Asotthalom és környéke után a legtöbb eredményt a poroszlói Ráboly-pusztán, illetve az Aponháton végzett kutatások hozták. Patay Pál Ráboly-pusztán az 1960-as években késő rézkori, Aponháton 1969-197l-ben pedig igen gazdag boronzkori, a gávai kultúrához tartozó leletanyagot talált. Jelentős volt még a tiszaigari Kettős-halom területén, a Tiszaörvényen és az Egyeken végzett ásatás is. Milesz Béla: "Az egész Egyek község csupa régiségi telep: házhelyeken, udvarokon, kertekben, még az utcán is emberi csontok, fegyverek, eszközök, edények találhatók, csak meg kell ásni. "

17 Puszta-Domaházán honfoglalás kori régiségeket, s népvándorlás-kori sírokat találtak. A régészeti feltárásokat a mezőgazdasági munkák szünetében végezték, két betanított munkás és 2-3 napszámos segítségével, a titkár gyakori ellenőrzése mellett. 1903-ban a