Orbánné Szegő Ágnes: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 (Tiszafüredi Füzetek 7. Tiszafüred, 2007)

1. A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877-1949 Tiszafüred a XIX. század végén vált a Heves megyei Tiszai járás gazdasági életének, sőt a járás és a megye határain is túllépő vonzáskörzetének az ipari és kereskedelmi központjává. A település polgári fejlődése a század végén gyorsult fel, a legfontosabb az 1891-ben átadott DebrecenFüzesabony közötti és az 1896-ban elkészült TiszafüredKarcag vasútvonal, az állandó Tisza-híd, és a jó minőségű közút megépülése volt. 1888-ban indult az első állandó hetilap, amely különböző címeken 1914-ig jelent meg. Ugyanabban az esztendőben alapították az első hitelintézetet, és a helyi nyomdát is. Ekkor kezdett működni a posta, fontos járási hivatalok települtek Füredre. Az ipart a két gőzmalom és a kefegyár képviselte 150 munkással, két nagy pénzintézet volt a településen. A város lakossága folyamatosan nőtt, amíg 1880-ban 1243 lakóházban 6846 lakos élt, 1900-ban már 8643, 1920-ban pedig 9543. A település hatalmas, 26-28 ezer holdas határral rendelkezett. A korabeli sajtó szerint a társasági élet igen élénk volt. 1878-ban 4, 1909-ben már 14 különböző egyesület működött a településen. A szellemi élet vezetői a polgárosodó, liberális szellemű értelmiség; hivatalnokok, papok, ügyvédek, orvosok, földbirtokosok voltak. A különféle egyletek, társas összejövetelek részvevői is közülük, családtagjaikból, illetve a jómódú iparosok, kereskedők közül kerültek ki. Ebben a polgári átalakulás kezdetén lévő helyi társadalomban