Füvessy Anikó: Józsa Gyuri, a tiszafüredi nábob (Tiszafüredi Füzetek 6. Tiszafüred, 2004)

A pásztorok bérével máskor is igen takarékosan bánt. A nevető lovak mellett az a történet ismert a legtöbb variánsban, hogy kondásának (juhászának, csikósának) tizenkét, ritkábban kilenc vagy hét évig nem veszi meg az évente beígért szűrt (szűrt és subát, szűrt és csizmát). ,,Ment kifele hintóval az országúton, mán ilyenkor ősszel. Vót egy kondása, nótát költött rúla. Mikor ott ment iránta a hintóval, a kondás elkezdett danolni: „Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az, Józsa Gyuri kondásának nincsen szűre, fázik az." Hát oszt aszongya a kocsisának: „Hajcsál, te! Hogy vesszen meg ez a kondás, még kicsúfol!" „A kanászával is úgy bánt. Hát megalkudta a kondásával, hogy minden évben vesz neki egy szűrt, oszt sohse vette meg néki. Hát mán eltelt tizenkét esztendő, hogy nála lakott, oszt mégse kapott egyet se... Oszt valaki tán felokosította a kanászt, vagy gondolta, hogy ez mán csak nem jól van. Hozzáfogott óbégatni a vásárba: „Szent Mihály nap után hideg szél fúj, Józsa Gyuri kondásának nincsen szűre, fázik az." Hát osztán meghallotta, meg lehet, hogy szégyellte, lehet, hogy gondolta, tényleg vóna ideje a tizenkét szűrt megvenni. Odament a szűcshöz, oszt mind a tizenkét szűrt megvette, oszt ráadta, ami járt néki." Más szerint nem a földesúr volt az oka, hogy a szűröket a kondás nem kapta meg. „Józsa Gyuri számtartója, ispánnya megkapta a pénzt Józsa Gyuritól, de eltekerte az árát... a kondás elment a hídi vásárra... közben látta, hogy Józsa Gyuri meg ott jön a hintóval. Ráhúzatta a cigánnyal, hát azok a pásztoremberek hozzá voltak szokva, hogy táncoltak a cigány előtt. Fél lábon járta, ott forgatta a nagy kanászbotot a feje fölött... A földesúr a szűrszabóhoz vitette, és amennyi szűr vót a sátrába, mind megvette a kondásnak." Az egyik adatközlő még a kondás nevére is emlékezett, Zobolyák Józsefnek hívták. „Józsa Gyuri előszólította a szürszabó mestert és kérte, hogy szolgálja ki jobbágyát azzal a szűrrel, amelyiket éppen választja, majd ő kifizeti az árát. A szegény jobbágy válogatni kezdett, de ahány szűrt csak megfogott... mindet magára kellett vennie. Addig szedegette a cifraszűröket, míg össze nem rogyott