Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

341, Tiszaigaron 121, Tiszaszentimrén 105 zsidó élt. A füredi zsidóság első nagy, ugrásszerű létszámnövekedése 1844 és 1851 között következett be, számuk 181-v'ó\ 3/5-re emelkedett, majd 1854-re 500-ra. Ezután némi csökkenés következett, később egyenletes a növekedés, 1869-ben 600 fő élt itt. Az addig elzárt területek betelepedési tilalmának feloldása után innen is átköltözött több család a Nagykunságba. Az első karcagi zsidó lakos Ernst Ábrahám, aki 1815-ben született Füreden valószínűleg Ernst Gáspár fia volt - 1853-ban kapott végleges letelepedési engedélyt. Tiszafüredi zsidók a szabadságharcban A polgári jogokkal nem rendelkező magyar zsidóság komoly szerepet vállalt a szabadságharcban. Részt vettek a harcokban, a honvédsereg ellátásában, a szállításban. Ötven évvel a szabadságharc kitörése után Jókai Mór így emlékezett rájuk: "A midőn a hazának minden másajkú népjajai, a medvékkel a magyar szabadságol megoszlottá, a melynek fiait a jobbágyságból felszabadította, földeiken úrrá tette - fegyverrel támadnak ellene - ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát, és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvéde/mezésére. " ' Tiszafüreden először 1848. V. 29-én soroztak nemzetőröket a 16-60 év közötti korosztályból. A toborzó listán 162 név szerepel, közöttük 14 zsidóé. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum adattárában összesen négy névsor maradt fenn. A zsidók szempontjából a legteljesebb 23 nevet tartalmaz a feljegyzett 150-ből. A 3. tizedben Blau Jakab nevét említik, a 8. tized tizedese Groszmann Soma, ez a tized nagyrészt zsidókból állt. Schőnfeld Lipót sebészorvos 1811ben született, diplomáját a budapesti egyetemen szerezte 1834-ben;