Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

halála után 1944-es elhurcolásáig ellátta a papi teendőket. Nagy tudással rendelkező, tekintélyes vallási vezető volt. A múlt században épült templomot 191 l-ben árvereztették el, majd új templom építésébe fogtak., melyhez a város kezességvállalása mellett 40000 korona kölcsönt vettek fel. Az épület Polgári István tervei alapján, Vágner Márton építészmester kivitelezésében gyorsan elkészült. "Az izraelita templom minden bizonynyal a szecesszió egyik legszebb építészeti alkotása volt Tiszafüreden. A nagytömegű, téglalap alakú épület díszítését az alkotók klinkertéglával oldották meg. A templom főutcára néző homlokzatán boltíves, szecessziós középrizalit emelte ki a bejáratot. A két oldalsó homlokzat klinkertéglákból rakott lizéniákkal volt tagolva. A klinkertéglával érzékeltetett ornamentika ma már csak az átalakított épület oldalsó homlokzatásan legfelső végén látható. "' Az ünnepélyes avatás 1912.május 16-án ment végbe. Kúti József ny. iskolaigazgató így emlékezett a két világháború közötti vallási életre: "Igen szép templomunk volt. A templom udvarán lakott a főrabbi, megboldogult Strasszer Sámuel. Ott volt egy külön kis templom, a Bét Hámidrás (a tanulás háza), ahol istentisztelet is volt és itt tanította az ország különbőzé) részeiből érkezett j esi va' növendékeket. Csodálatos ember volt. Nagy talmud tudós és csupa szív ember. Jövedelmének jelentős részét a szegényeknek adományozta. Az egész községben köztiszteletben állt. Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Egyek, 77szacsege, Tiszaderzs, Poroszló vallási felügyeletét is ellátta. Várkonyi Endre: "Volt néhány nagyon vallásos ember, aki bármikor ment el az ember a templom előtt, az vagy ment a templomba, vagy jött a templomból, vagy bent ült a templomba; ez a három eset lehetséges. Azon kívül a nagy többség általában csak péntek este. szombaton járt a templomba, még a nagyapám is, aki