Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

pedig nagyon vallásos volt, inkább otthon imádkozott. Érzésem szerint, voltak jó néhányan, akik csak azért mentek el templomba, mert ez úgy illett akkor. Ez benne volt a társadalmi szokásokban. " A társasági élet A tiszafüredi izraelita nőegyletét 1883-ban alapították, első vezetői Emst Jakabné és Ernst Péterné voltak. 1895-ben az elnöknő dr.Soltész Henrikné. Legfőbb céljuknak a szegények és betegek támogatását tekintették. Az egyesület egészen 1944-ig működött. Gyakran rendeztek jótékonysági célú bálokat, műkedvelő előadásokat, amelyeken a keresztény 'úri társaság' tagjai is részt vettek. Az adományozás presztiskérdés volt, a bálokra nemcsak helyből, hanem messze környékről is érkeztek vendégek. Az egylet jótékony működése részint havi segélyezésben nyilvánult meg, részint esetröl-esetre igyekezett a nyomort enyhíteni. A hitközség és a gazdagabb tagok rendszeresen ellátták a szegény gyermekeket téli ruhával, lábbelivel, ingyen tanszerekkel. A szegény lányoknak hozományt gyűjtöttek, a szegény szülők gyermekeinél komaságot vállaltak. A belső súrlódások ellenére összetartottak és segítették egymást. A társasági élet, mint a századfordulós sajtóból kitűnik, igen élénk volt. A különböző társadalmi rétegek kaszinókat, köröket hoztak létre, melyeknek tagjai között a zsidó kereskedők, iparosok, földbirtokosok is társadalmi rangjuknak megfelelően szerepeltek, és az egyesületek vezetőségében is komoly részt vállaltak. 1877-ben alakult meg a tiszafüredi Tűzoltó Egyesület, alapítói között számos zsidó kereskedő és iparos volt; az ötvenhárom alapító tagból tizenhatan. A Tiszafüredi Kaszinónak 1889-ben 58 tagja volt, elnöke Bán Zsigmond református lelkész, alelnöke Lipcsey József földbirtokos, pénztárosa dr. Menczer Ignác