Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka: Kiss Pál (Tiszafüredi Füzetek 3. Tiszafüred, 2003)

az előnyomuló osztrákoknak szuronyt szegezve oldalukba tört és Sulczzal egyesülve újra visszaveri a völgybe.."

20 A váci csatában is a III. hadtest kemény fegyelme, rendíthetetlensége domborodik ki. Itt Kiss Pál dandárja azt a feladatot kapta, hogy keletről, a várost övező dombok lejtőjéről támadja a várost megszállva tartó ellenséget. Feladatát sikerrel hajtja végre (bár ezen a napon a fő dicsőség a Leiningen dandár 3. zászlóaljáé). Nagysallónál, április 19-én viszont mindkét dandár oroszlánrészt vállal a győzelemben: "Leiningen és Kiss Pál dandárjai gyorsan rohamcsapatokká alakultak és Kazinczy diviziójával kapcsolatban rövid ellenállás után visszanyomták az ellent a helység belsejébe. Itt azonban iszonyú dühös utcai harc keletkezett. Minden házat, minden udvart, minden sövénykerítést külön-külön kellett bevenni, mig az osztrákok a szomszédos halmokról és Nagysallónak még birtokukban lévő hátulsó részéből gránátok és röppentyűk özönével árasztották el a magyarok által már elfoglalt területeket. De a derék honvédek, élükön még derekabb vezéreikkel, rendíthetetlenek maradtak, s az öldöklő harcokban lépésről lépésre nyomultak előre."

21 Kiss Pál egysége a komáromi vár felmentésében, illetve a vár körüli ostromzár megszüntetésében is fontos szerepet játszott. Az ezredes által vezetett dandár elsőként kelt át a Dunán elkészített tutajhídon április 25-ről 26-ra virradóan, majd egységével megrohamozta a Duna jobb partján lévő magaslatot, az un. Monostort. Az átkelőhelyet és a jobbparti erődrendszert uraló magaslat elleni szuronyrohamot maga az