Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka: Kiss Pál (Tiszafüredi Füzetek 3. Tiszafüred, 2003)

ezredes vezette, s ezzel Kiss Pál "hallgatásba kényszerítette az ellenséges ostromtüzérséget."

22 Maga az átkelési hadművelet egyébként éjszaka a legnagyobb csendben történt, s vörössapkások Kiss Pál személyes vezetése alatt "libamenetben, egymás kabátját fogva mentek a sötétben a bozótokon át a sáncárokig". Majd a vizesárkon átmenve megmásztak a sáncokat, s a meglepett őrségnek csak néhány lövésre futotta, "a ki meg nem adta magát, azt minden lövés nélkül elnémította a szurony." A korabeli dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a tavaszi hadjárat folyamán Kiss Pál mindvégig élvezte fölöttesei (elsősorban Damjanich és Görgey), majd a politikai vezetés kitüntető figyelmét (ebben nyilvánvalóan Vetternek is lehetett szerepe). Részben ennek is volt a következménye, hogy Kiss Pált - Vukovics Sebő javaslatára - kinevezték 4 a nagyfontosságú déli erősség, Pétervárad várparancsnokának. Ám ezzel Kiss Pál - saját akaratán kivül - a Kossuth Lajos és Perczel Mór között kirobbanó konfliktus középpontjába került: Perczel ugyanis saját öccsét, Perczel Miklós ezredest szerette volna péterváradi parancsnoknak kineveztetni. A Damjanich hadtestétől távozó Kiss Pál május végén érkezett meg Péterváradra, ám ott rövidesen egy újabb levelet kapott Kossuthtól. Ebben a kormányzóelnök azt írja, hogy Kiss Pál legott siessen Aradra, ahol találkoznia kell Vukovics Sebő igazságügyi miniszterrel, akitől újabb feladatot fog kapni.