Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka: Kiss Pál (Tiszafüredi Füzetek 3. Tiszafüred, 2003)

tápióbicskei hídon. A Leiningen dandár 3. zászlóalja és a Kiss Pál új dandárába besorolt 9. zászlóalj (mely ezen a napon még Leiningen alatt szolgált) egymás mellé került és a 9. zászlóalj vezetése fölötti vita éppen a roham vezényletében is kiújult a két tiszt között , ám végül a két zászlóalj egymást felülmúlva foglalta el a hidat.

18 A tisztek vetélkedését Damjanich és Görgei is rosszalotta, ám a csata utáni számonkérések és nyilvános dicséretek után végül mindkét alezredes ezredesi előléptetésben részesül a csatatéren, sőt mindkét tiszt megkapja a "3. osztályú katonai érdemjel" kitüntetést. (Leiningen ezt már egyszer, Szolnok után megkapta).

19 Másnap megtörténik a 9. zászlóalj átvezénylése, s két nap múlva, április 6-án, az isaszegi csatában újra a 9. zászlóaljról és a Kiss Pál dandárról szólnak elismeréssel a szemtanúk: "Ütegeimet golyók és gránátok özöne lepte el, s valószínűleg elhallgattatak volna, ha eközben a III. hadtest is a tőlem jobbra eső halmokon a harcvonalba nem nyolmult volna be. Damjanich gyors pillantással átlátta erőink egyenetlen voltát és legott segítségemre küldte Kiss Pál dandárját "..."a bán összes erőlködését a balunkon fekvő erdős gerincre irányozta, amelynek a csata eldöntésére való fontossága az ellenségnek mindinkább szemébe kellett, hogy tűnjön. Sulcz a legdühösebb harc közepette ott megvetette magát, és eddig minden rohamot vitézül visszavert, de végre is kezdett elernyedni, és a túlerő előtt hátrálni. Alig vette ezt észre a 9. zászlóalj, amidőn a vitéz dandárnok Kiss Pál vezénylete alatt