Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

97. ALAKOSKODÁS (Barna Gábor)

Mellettük szórványosan a maszka (52., 62., 67., 68.), valamint a hérészes (38., 42.) elnevezés is megtalálható. A Tiszafüred környéki 35. és 38. községekben pedig a lakodalmi alakoskodókra is használják apócurka nevet. (Ld. még a 2./a tk.) Az álmenyasszony és a sarnyú- vagy sarjúmenyasszony elnevezéseket a térképen mellékjellel különítettük el. Jelmezük helyi változatokat mutat. Leggyakrabban mégis fehér ruhába öltöznek, s fejükre pirospaprika koszorút (12.), kukoricahaj koszorút (15.), bornyúszúrókát (szopásgátló) (33.) és szalmakoszorút (16., 24., 27., 29., 30., 46.) tesznek. Egyes esetekben a fehér ruha helyett cigány­asszonynak, öregasszonynak öltöznek fel ócska ruhákba a 12., 34., 41., 44. és 64. településen. Meg kell még jegyeznünk, hogy a 12. településen a lakodalmi alakoskodás csak a helybeli katoli­kus lakosság gyakorlatában volt megtalálható, a 31. kutatóponton pedig pontos, részletes adatok nélkül csupán az emléke él. 3/b) A lakodalmi alakoskodás időpontja Az alakoskodók a lakodalmi eseménysornak különböző pontjain jelentkezhetnek. A vizsgált telepü­lések többségén az ünnepi vacsora utáni órákban, de még éjfél előtt. A lakodalom estéje mellett a menyas­szony kikérése jelenti az alakoskodás alkalmát. Ezt találjuk a 12., 15., 16., 31., 33., 34., 37., 41. és 64. tele­püléseken. Ezeken a településeken a menyasszony kikérésekor szokásos alakoskodás szoros kapcsolatban van az álmenyasszony alakjával. (Ld. 3./a tk.) E két alkalom mellett a 38., Lakodalmi alakoskodók, „hívatlanok", Tisza mente 67. és 68. községekben a lakodalom (Kozma Károly felvétele) másnapjának hajnalán kerül sor az alakoskodásra. 3/c) A lakodalmi alakoskodás gyakorlói A szokás gyakorlóit térképünk két szempontból vizsgálja: meghí­vottak — hívatlanok, valamint ne­mük szempontjából. A lakodalomban való részvé­telük minősége (meghívott — hívat­lan) alapján szemléletesen elkülönül egymástól a megye tiszazugi, nagy­kunsági része, valamint a Tisza men­te és a Jászság keleti, déli pereme. Ez utóbbi területen az alakoskodók általában meghívott vendégek közül kerülnek ki, míg a tiszántúli tele­püléseken többnyire hívatlanok Ez az eltérés szinte teljes mértékben Gyermekek lakodalmi menete, Kunszentmárton, 1980 (Szabó László felvétele) 79

Next

/
Thumbnails
Contents