Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

97. ALAKOSKODÁS (Barna Gábor)

megfelel az alakoskodók elnevezésének, kisebb részt pedig a gyakorlás alkalmainak is. (L. 3./a, 3./b. tk.) A szokás elsősorban a legények gyakorlatában volt megtalálható. A 12., 18., 34., 37., 41., 44. és 64. községekben elsősorban lányok (ritkán asszonyok), az 57., 58., 60., 61., 62., 67. és 68. kutatópontokon pedig lányok is gyakorolták. 4/a) Farsangi alakoskodó szokások gyakorlásának helye Századunk elejére, a századfordulóra vonatkozóan térképünk a farsangi alakoskodások helyét ábrázolja. A vizsgált periódusban már leggyakrabban a különböző körökben, egyletekben, kocsmában rendezett közös mulatságon jelentek meg az alakoskodók, esetleg társadalmi rétegenként elkülönülten. (Ld. 94. kérdéscsoport) Bár itt bizonyos divat- és polgári hatások már jobban érvényesülhettek, többnyire a hagyományos maszkos alakoskodók is megmaradtak. (Ld. 4/b tk.) A Jászság és a Közép-Tisza mente néhány falujában (2., 3., 4., 13., 15., 24., 26., 27., 29., 30., 38. és 41.) a századforduló idején a farsangi alakoskodás legfőbb helyét a fonó, a fonóház jelentette. A 16., 18., 25., 34., 37. és 38. településen a farsangi maszkos alakoskodók utcai felvonuláson vettek részt, illetve az ismerősöket keresték fel. 4/b) A farsangi alakoskodók jelmeze Térképünk mind a fonóbeli, mind pedig a közös mulatságon résztvevő alakoskodók jelmezeit ábrázolja. Hasonlóan a disznótori alakoskodáshoz (ld. 2./b tk.) a legelterjedtebb jelmez farsang idején is a cigány alakja. A 15., 16., 18., 26., 35., 37. és 38. kutatóponton a cigányokhoz nagyon hasonló, rongyos ruhában megjelenő, bár nem cigánynak nevezett alakokat is ide számítottuk, s mellékjellel különítettük el a térképen. A 2., 13., 44. és 66. településen feltűnik a vándoriparos, vándorárus alakja. A 24., 29., 30., 34. és 59. községben pedig a menyasszonynak és vőlegénynek öltözött jegyespár. Farsang idején is népszerűek voltak (a cigány alakja után a legelterjedtebb) a különböző állatmaszkok, állati bőrből készült álarcok. (Ld. 6. tk. részletezve) Esetleg újabb jelenségként értékelhetjük azt, amikor csak egyszerű papírból készült álarcot viselnek az alakoskodók (2., 4., 15., 23., 26., 48.) 4/c) A felöltözött alakok elnevezése A különböző jelmezeket viselő alakoskodók (1. 4./b tk.) elnevezése a megye legtöbb községében maskara, maszka: 10., 13., 16., 20., 26., 27., 34., 36., 39., 42., 44., 52., 54., 57., 58., 59., 63., 66., 68. Ebből az egységesnek tekinthető területből (több helyről ugyan nem érkezett válasz erre a kérdésre) foltszerűen kiválik a megye északkeleti részének néhány települése, ahol az alakoskodók neve: pócurka (35., 38., 44.). (L. 2./a és 3./a tk.) 5/a) Szüreti mulatság elterjedése A jelentősebb szőlőtermelő településeken megyénkben a szüret befejeztével szüreti mulatságot, bálát, felvonulást tartottak. Ennek megrendezése általános a Tiszazug mindegyik településén, s alakoskodók szerepelnek minden esetben. A szüreti mulatság fontos alkalmát jelenti az alakoskodásnak még a 2., 3., 11., 23., 29., 30., 44., 45. és 48. kutatópontokon. (Meg kell azonban jegyezni, hogy adataink csak az alapgyüjtés során rögzített leírásokra támaszkodnak. Ld. még: 18. és 19. kérdéscsoport) 80