Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

97. ALAKOSKODÁS (Barna Gábor)

Ha nekem nem aggyá A hátusó lábát, Lepje meg a tetyü, Olyan, mint egy kesztyű!" (55.) (Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy ez a mondóka előbukkan a betlehemes játékoknál is adománykérő formulaként: ld. 98/111. 2. a jászalsószentgyörgyi és a szelevényi betlehemes játék!) Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kántálóének és a szokás kántálás elnevezése között szoros kapcsolat van (Ld. 2/a tk.) 2/f) Milyen cselekményt hajtanak végre az alakoskodók? A disznótori alakoskodás cselekménye a megszemélyesített alakok egyik legjellemzőbb, vagy annak tartott tevékenysége. (L. 2./c. tk.) A cigánynak öltözött alakoskodók az 1., 3., 4, 6., 7, 8., 10., 12., 13., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 23., 27., 31., 33., 34., 35, 36, 38, 40, 41, 42, 46, 47, 53, 55, 56, 57, 58, 59, 62, 64, 67. és 68. településeken kéregetnek, a 3, 13, 21. és 26. községben pedig kártyát vetnek, jósolnak. A vándoriparosokat, mesterembereket megszemélyesítő alakoskodók jelmezüknek megfelelően és mesterségüket leginkább jellemző mozdulatokat mutatják be a megfelelő szerszámok segítségével (1,8, 20,26,29,49,53.). A medvealakoskodó és felvezetője medvetáncoltatást mutat be a 12, 29, 30, 33, 34, 39, 46, 56, 66. és 68. településeken. A terhes asszonynak öltözött alakoskodók egyrészt kéregetnek, másrészt pedig a vajúdás és szülés eseményét mutatják be ((8, 12, 26, 34, 36, 37, 39, 40, 44, 55, 56, 57, 58.). Kunmadarason és Karcagon (43. és 45.) pedig pernyével tele rossz cserépfazekat dobnak be a konyhába, udvarra: meglőtték a disznót! felkiáltással. 2/g) Gyűjtenek-e adományt, ezt hogyan használják fel? Az adománygyűjtés a disznótori alakoskodás egyik fő funkcióját jelentette a szórakoztatás mellett. Az alakoskodók a megye legtöbb településén gyűjtöttek adományt, amelyet általában egymás között szétosztottak (1, 8, 7, 12, 13, 15, 20, 21, 23, 25, 31, 34, 38, 41, 42, 44, 47, 53, 55, 56, 57, 59, 60, 61, 62, 64, 66, 67, 68.). A megye több településén azonban az alakoskodók semmiféle adományt nem kaptak, de megvendégelték őket disznótori ételekkel, itallal: 3, 4, 6, 8, 15, 20, 26, 37, 44, 47, 48, 49, 51, 52, 54, 55. A megvendégelés gyakoribb a tiszántúli településeken, míg a Tiszazugban kizárólag az adománygyűjtéssGl találkozunk. (Az adománygyűjtés, a gyakorlók életkora és a gyakorlás helye között nincs összefüggés. Ld. 2./c-dtk.) 3/a) A lakodalmi alakoskodók jelmeze és elnevezése A disznótor mellett az alakoskodás másik fontos alkalmát a lakodalom jelenti. Az alakoskodók elnevezése és jelmeze tekintetében (bizonyos gyűjtésben' egyenetlenségek ellenére) a Közép- és Felső-Tisza mente szélesebb sávja, valamint a Tiszazug és a megye délkeleti része szemléletesen elkülönül. Az említett Tisza menti településeken (24, 26, 27, 29, 30, 31, 33, 34, 37, 41, ill. a Jászság déli részén: 12, 15, 16, a Tiszántúlon: 44, 46, a Tiszazug északi részén: 64.) álmenyasszony, sarnyúmenyasszony alakoskodókkal találkozunk. A Tiszazugban és a megye délkeleti részén (48, 51, 53, 55, 57, 58, 59, 60, 61, ill. a Jászságban: 9.) pedig szűrösökkel, szűrujjásókkal. (Jelmez nélküliek, egykori jelmezükre nevük utal.) 78