Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
90. A HALOTT ETETÉSE (Pócs Éva)
90. A HALOTT ETETÉSE I. A kérdés a halott etetésének módozataira vonatkozott, a legfontosabb példákkal megvilágítva: Az etetés milyen formában történik (pl. közös étkezéskor a halottnak is terítenek, ételt tesznek számára az asztalra, ablakba, sírra; ételt tesznek a tűzbe; a halott helyett, vagy a halott lelkiüdvéért a szegényeknek adnak enni stb.); milyen alkalmakkor történik (pl. ravatal, halotti tor, temetés utáni első éjszaka, halottak napja, évforduló, családi ünnepek, halott „visszajárasa" esetén stb.); és milyen ételt adnak (pl. üres teríték, ünnepi étrend, kenyér, víz, liszt, só, speciális kalács stb.)? Kértük annak feltűntetését, hogy mely formák mely alkalmakkor szokásosak és milyen ételekkel kapcsolatosak. A halott etetésének szokása eredetileg a halál utáni élet, illetve az élő holttest hitén alapul: eszerint a halottnak a halál után egy darabig még szüksége van az életében használt dolgokra, így élelemre is (lásd az egész témához párhuzamul: 89. téma). A hittel kapcsolatos, sokszor igen régi gyökerű szokásoknak csak heterogén, sokszor nehezen értelmezhető maradványai maradtak fenn Európa-szerte. A magyar nyelvterületen (így Szolnok megyében is) igen kevés nyoma maradt a „fokozatos meghalás" hitének illetve az élő holttest táplálásának (pl. sírra vitt étel, felravatalozott halott etetése); sokkal inkább élnek a halott visszaj árasához kapcsolódó formák; valóságos vagy jelképes ételekkel. Ami a szegények etetését illeti, az e körbe vonható szokások egy része is világosan a halott etetéseként értelmezhető; a szegénynek, koldusnak, mint a halott megszemélyesítőjének adnak enni. A halott etetésének szokásai a halálra, lélekre, visszajáró halottra vonatkozó hittel hol korrelációban vannak, hol attól függetlenül, gyakran hit-háttér nélküli sztereotip szokáscselekményként bukkannak fel. Ennek megfelelően egy megyén belül nemigen adódhatnak kartográfiai tanulságok; térképünk csak dokumentumtérkép, amely egy eddig még kellőképpen nem vizsgált, kevés adattal dokumentált kérdéskörben segít tisztázni a laza és homályos összefüggéseket. ILI. A halottnak adott ételek A temetés utáni első éjjehe vonatkozó adataink megfelelnek annak a hitnek, hogy a halott ekkor visszajön a szállást megköszönni. Az etetés e formája a legintenzívebb, megfelelően az egész magyar nyelvterületen tapasztaltnak. Valódi (a család által fogyasztott) és jelképes ételek (a só, kenyér és víz egész Európa halotti szokásaiban jelképes — minden táplálékot, az alapvető emberi szükségleteket jelképező — halotti ételek) és a szintén jelképes üres teríték egyaránt előfordul; sokszor ugyanazon a helyen vagylagosan fordul elő a két forma (a katolikusok ablakba tettek ételt, a reformátusok leborított üres tányért az asztalra: — 58.; első éjjelre a reformátusok vizet és sót tettek ki, a katolikusok két hétre vizet — 41.). Az étel elhelyezése: ablakban (42., 58., 59.), gerendán (56.) történik. Kitehetik a halottnak kedvenc ételét is (47.). Ha elfogyott reggelre, azt jelentette, hogy ott járt a halott — ez esetben addig ismételték éjjelente az ételek kirakását, míg visszajárt (26.). Egy halott kislány anyja azért tette ki az ételt, mer „majd hazagyün Ilonka és eszik" (56.). A torban való etetés a. második leggyakoribb forma (országosan is) — ez alkalomból ugyancsak egyaránt előfordul a valóságos és jelképes etetés (pl. leborított üres tányér). Mindkettő, de főleg a tor ételeiből való etetés azt a Szolnok megyében jelenleg már fel nem lelt, de másutt itt-ott még mai napig felbukkanó gondolatot jelzi, amely szerint a halott a torban még utoljára együtt eszik családjával. A térképen jelzett ital a torban fogyasztott bort, pálinkát jelenti. Néha előfordul, hogy a halottnak tett, természetszerűleg megmaradó ételt a tűzbe dobják (22., 57.), a tűz túlvilág felé közvetítő szerepének megfelelően (lásd 115. téma). Az olykor előforduló évfordulón történő etetéssel kapcsolatban egy adatunk szerint egy haldokló kérte: „Mikor évfordulót ültök, egyetek az én emlékezetemre" (23.). A halál illetve temetés utáni egyéb időpontokra vonatkozó adatok a következők: Három adatunk a még a háznál lévő holttest etetésére vonatkozik: a halál utáni első ebédnél (29., 55.), illetve a temetés előtti misekor (2.) fogyasztott ebédnél üres terítéket tesznek a halottnak. Az adatok nagyobb mennyisége a már eltemetett halott többnyire jelképes táplálására vonatkozik, némelyik adat egybevág a lélek halál utáni családban tartózkodásának vélt időtartamával. Temetés után kenyeret és vizet tesznek az asztalra (32.), illetve a kemence szája elé ételt (57.). A halál utáni éjszakára valamilyen ételt készítenek ki a halottnak (19.), illetve temetés után egy ideig minden nap tettek az ablakba a család által fogyasztott 53
