Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

89. A HALOTT LELKE (Pócs Éva)

zörgött, ezt mondták neki: „Ha jó lélek vagy, eredj utadra, ha nem jó lélek vagy, eriggy a pokol mélységes fenekére, a nehézség törjön ki" (22.); illetve még egy idevágó vélemény: a zörgéssel jelentkező halott gonosz lélek, akit el kell küldeni (22.). Mindez nemcsak arra mutat, hogy a család visszajáró halottjára vonatkozó hagyományos hiedelmek keveredtek a kísértet-hiedelmekkel, hanem arra is, hogy a halott már nemcsak a család tagja, akivel szemben halála után még egy darabig ugyanolyan kötelezettségek állnak fenn, mint az élő családtagokkal szemben, pl. etetni, ruházni kell; hanem egyúttal ellenséges, rosszindulatú lény is, akit az élőktől távol kell tartani. Tudakozó eljárások is ismertek — a halottlátónál való tudakozódáson kívül is — annak megtudására, hogy valóban a halott jelentkezett-e: Az éjjelre készített kenyér, só és víz (lásd: 90. téma) maradékaiból, és a ház földjére locsolt vízben maradó nyomokból állapítják meg, hogy valóban ott járt-e a halott (42.); rostát forgatnak: „Szent Péter, szent Pál, mondd meg nekem, hogy az én bátyám nyugodtan pihen-e. Ha igen, fordítsd meg a rostát" — ebből megtudják, ő járt-e otthon (41.). Hogy honnan jön vissza a már félig eltávozott lélek, nem világos: csak néha derül ki erre vonatkozó vélemény: A sírból jön a lélek (42.), a túlvilágról jön (12.), „rendellenes körülmények között" a tisztítótűzből is visszajön (41.); de aki „nyugodtan" hal meg, nem jön vissza (25.). Más esetekben csak arról az átmeneti időszakról tudunk, míg a lélek nincs még a túlvilágon: a halottlátó 14 napig nem mond semmit a halottról, mert addig a családjánál van (tehát nincs a túlvilágon — 31.); illetve csak két-három hónap múlva jelentkezik a halott a halottlátónál (36.). Harmadik erre vonatkozó adatunk szerint (amely a halott szemére helyezett, majd a kezébe adott pénzzel kapcsolatos „hogy a révész átvigye" (már két nap múlva ott van a halott, „ ha nincsenek sokan " — a révnél? — 40.). 3. A halott házban-ház körül tartózkodásával kapcsolatos tilalmak E tilalmak többé-kevésbé összefüggnek a lélek eltávoztára, és a visszajáró halottra vonatkozó, 1-2. pont alatt tárgyalt hittel, de pontos korrelációban nincsenek vele, hiszen, mint láttuk, maga a lélek távoztára-visszajárására vonatkozó hit is olyan heterogén anyagot tartalmaz, amelynek legfeljebb egy-egy itt-ott felbukkanó vonása állítható párhuzamba az e térképen bemutatott jelenségekkel. A vízkiöntési tilalom inkább általános érvényű, mint egy bizonyos halottal kapcsolatba hozott: általában nem szabad este vizet a ház elé önteni, mert ott tartózkodnak a halottak, szellemek nehogy leöntsék (7., 38., 41., 59.; 56.: „mert sokan vannak odaki a lelkek"; 57.: „mer ott vannak a lelkek, és leöntjük őket"). Néhány adatunk hazajáróm utal: azért tilos az esti, illetve naplemente utáni vízkiöntés, mert leöntené a hazajárót (3., 19., 42.). Ezek az adatok már inkább vallanak egyedi, az éppen „aktuális" halottra (mintsem általános kísértethitre), és még inkább az az adat, amely szerint nem általában tilos a vízkiöntés, hanem csak kilenc napig a haláleset után (52.), ami e kutatóponton egybeesik a lélek végső távoztának vélt időpontjával. Ennek ellenére az adatok, főleg ha az indokolás nélküli tilalmakra gondolunk, elsősorban egy mindennapi tevékenységekre vonatkozó szabály, amely a lélekhittől többékevésbé független, sőt, anélkül is létezhet; a halottra-lélekre vonatkozó magyarázatoknak inkább e szabályt megindokló jellegük van, mintsem komoly hit-alapjuk (arra vonatkozóan, hogy a halott a ház előtt tartózkodik). Egy esetben más jellegű magyarázattal találkozunk: nincs éjjel nyugalom, nem alszik a kisgyerek, ha vizet öntenek ki naplemente után (39.) — itt nyilvánvaló a tartozékokkal való megronthatóság (a mosdóvíz érintkezésbe került azzal, aki mosdott benne) képzetével való kontaminálódás. Néhány esetben adataink nem általában vízkiöntésre, hanem forró vízre vonatkoznak (42., 41., 56.). A seprés illetve szemétkiöntés tilalma már egyértelműen az „aktuális" halotthoz kapcsolódik — a tilalom addig érvényes, míg a halott a háznál van. Valószínű magyarázata összefügg a halott tisztátalan, élőkre nézve ellenséges aspektusával. Mint a halottal kapcsolatos holmik egyébként is, a szemét is elsősorban sárgaságot okozhat: Aki belelépne, sárgaságot kapna, ezért nem szabad kiönteni (15., 56.); illetve utána halna valaki, ha kifelé sepernének (68.); a kivitt szemét „kiviszi az egész családot" (44.); ha kivitték volna a szemetet, kárt jelentett volna (54.). E képzettel egybevág az a gyakorlat, hogy a halott kivitelekor az addig ki nem vitt szemetet a halott után hajítják (54., 44., 56., 57., 16., 59.; 64. — e helyen azért, „hogy nyugodjon a lelke" — talán visszajár, ha a háznál marad valamilyen tartozéka?); vagy elégetik, hogy a „betegséget vigye magával" (25.; lásd 115. téma); vagy félreeső helyre ássák 50