Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

84. VÁLTOTT GYEREK (Pócs Éva) - 85. ELVITT ANYATEJ VISSZASZERZÉSE (Pócs Éva)

használatos, így mintegy ötletszerűen alkalmazták ilyen esetekben is; de lehetséges az is, hogy a múltban általánosabban elterjedt volt e célra a füstölés és adataink e múltbeli helyzet maradványait őrző szórványok. A füstölés egyes esetekben általános rontáselhárító-gyógyító cselekmény, szokványos rontáselhárító elemekből összetéve (pl. úrnapi sátorfüvel füstölnek csutkaparázson — 27., 29.; székfüvei csutkaparázson — 29., 30.; tömjénnel, karácsonyi morzsával, sátorfüvei; gyógyító által adott füstölővel csutkaparázson — a füstölés hatására odajön a rontó és seprűnyéllel elverik — 44.); máskor e célhoz specializálódott, amennyiben a tejeivivő személlyel vagy az anyatejjel van kapcsolatban: Az elvivő tarkójáról vágott hajjal füstölik a gyereket vagy anyát (39.); illetve az elvivő hajával vagy ruhadarabjával (13.); a beteg mellét tartja háromszor a füst fölé, miután a tűzre öntötte a kifejt tejet (12.); a kifejt tejből egy cseppet tesznek a szitába tömjénnel, úgy füstölnek (35.). Az itt nem említett esetekben nem derülnek ki a füstölés részletei. (A füstölés hasonló módjait lásd az ijedtség gyógyításánál is: 110. téma). Tej tűzre öntése. A füstöléssel kapcsolatban is előfordult a tej tűzre öntésének motívuma — ezzel együtt is csak szórványadatokról beszélhetünk, amelyek értelme, jelentése nem világos. Egyik magyarázat: „mert a tűzön nincs a boszorkánynak hatalma" (48.). Lehetséges, hogy itt is tehéntej visszaszerzésével kapcsolatos módszer adaptációjáról van szó, helyi jelenségként. Templomkulcs, harangkötél. A templomi tartozékokkal véghezvitt anyatejvisszaszerző módszerek egy kis terület helyi sajátságának látszanak. Ha valóban helyi találmányról van szó, akkor templomi szerek mágikus-gyógyító célra való használatának országszerte elterjedt körébe kapcsolódnak, csak az e célra való alkalmazásuk helyi jelenség: A harangozás (39.) illetve a prédikáció alatt ellopott templomkulccsal kerítik körül a mellet; a harangozás közben ellopott templomkulcsot a gyerek szájában forgatják meg (39.); a harangkötél egy ellopott darabját megpörkölve megeszi a férj (38.). Kakukkfű. Az ágy sarkába tett kakukkfűre vonatkozó egyetlen adatunk a kakukkfű általános, rontáselhárító-gyógyító hatásán alapuló cselekmények e célra specializált változata (45.). Fokhagyma. Ugyanezt mondhatjuk fokhagymára vonatkozó két adatunkról: Az anya kifejt tejébe teszik, mire odajön a rontó, akit bal kézzel kell megfogni (41.); fokhagymával kerekítik a mellet (1.). Ha úgy érzi az anya, hogy „szopják" éjjel, fokhagymával keni mellét (1. — ezzel kapcsolatban lásd 109. téma: lidércnyomás). A mell bekenése. Néhány szórványadatunk a racionális és mágikus gyógymódoknak — a népi gyógyászatban általában szokásos — sajátos keveredését mutatja, olykor egy adaton belül is. Pl. ha kilenc féle kenőccsel kenik a mellet (42.) — a kenőcsök között lehet tapasztalatilag hasznosnak bizonyult racionális gyógyszer, de még ez esetben is mágikus jellegűvé teszi a gyógymódot a kilences szám; szintén inkább racionális jellegű gyógymód a szappanpéppel való kenés (67.). Nem tudjuk, mi a helyzet a falubeli öregember-adta kenőccsel (46.), viszont egyértelműen mágikus cselekmény a meghalt hozzátartozó sírjáról hozott föld mellre kötése (16.); ül. a pálinkába kevert, házsarokról kapart mésszel való bekenés (majd a mész megivása pálinkában 42.). III. 1. Egyéb gyógymódok Nem térképezett szórvány adataink: A gyereket kilenc fejfa darabjának és kilenc növénynek a főzetében fürdetik, közben megjelenik a bába, aki elvitte a tejet (43.); ráolvasás (67., 52. — utóbbi Miatyánk visszafelé mondva); talált kenyér elfogyasztása (26.); fehér mályva főzetének ivása (13.); gyerek átvitele 9 keresztúton kilencszer (mert ott jött be, aki elvitte a tejet — 42.); az anyának mindent bal kézzel kellett csinálnia, míg a teje vissza nem jött — 42.; gyógyító által adott fü rákötözése (44.) stb. Néhány adatunk sajátosan az elvitt anyatejet visszaszerző módszerekre vonatkozik: Az említett pirítósevéshez kapcsolódik a „sótalan" sütése az „elvivő" kifejt tejével, amit az anya fogyaszt el (1.). A hit szerint pelenka ellopásával elvitt tej a lopott pelenka visszaszerzése révén jön vissza (39.). Egy adatunk szerint az egyébként más céllal szokásos tűzbe fejés is hathatós az elvitt tej visszaszerzésére (12.). 2. Az anyatej elvitele. Az erre vonatkozó hit a közelmúltban általánosnak látszik az egész megyében. Mint mondottuk, ismert az akaratlan tej elvitelre vonatkozó hit, amely a gyermekágyasra, szoptatósra vonatkozó szabályok be nem tartásának következménye, valamint a tej rosszindulatú elvitele rontás által. A szándéktalan elvitel a hit szerint elsősorban annak a következménye, ha az ágyban fekvő anya előtt keresztülnyúlnak, vagy átveszik előtte a gyereket — ez egyébként országszerte ismert 39