Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

84. VÁLTOTT GYEREK (Pócs Éva) - 85. ELVITT ANYATEJ VISSZASZERZÉSE (Pócs Éva)

„Bölcső" nevű kötés készítése elvitt anyatej Ördöglánc készítése elkötött anyatej visszaszerzésére, visszaszerzésére, Tiszaszöllős Zagyvarékas lyen valóban megköthető, elköthető (vagy annak elképzelt) dolog megkötésére vonatkozik: így nem véletlen, hogy a mai napig elsősorban ilyen célokkal — így az anyatej „elkötésével-kioldásával" — kapcsolatban maradt fenn. — Természetesen ez az elképzelés sem tudatos, legfeljebb annyira, hogy elvitt (elkötött) anyatej gyógyítására a kötés készítését hasznosnak tartják. Néhány adatunk egyébként csak a kötés műveletében közös, ennek mikéntje, valamint hagyományos kísérőelemei különböznek. Többször visszatérő motívum csak a kilenc görcs kötése: Madzagra görcsöt kötnek (ráolvasás kíséretében — 48.); a szalmazsák alá tesznek köldökfáslit kilenc görccsel megkötve (48.); a két mell köré kerítenek egy-egy kilenc görccsel ellátott spárgát (bal kézzel kötik a görcsöket; a mellhez is csak bal kézzel nyúlhatnak; 9 nap múlva, mikor visszajön a hit szerint a tej, bal kézzel veszik le — 42.); 9 szál „szüzlányfonállal" (=szűzlányfonta fonál), veszik körül a mellet (39.), vagy „szüzlányfonálból" „bölcsőt" készítenek, pontos előírások szerint csomózva a fonalat. Egy helyen a fürdővízbe (sóval együtt) összetekergetett kenderfonalat főznek (42.). Rontó szimbolikus bántalmazása. A megrontott tehén gyógyítására országosan ismert módszerek anyatejre való specializálása. Nem tudjuk, hogy helyi sajátságról, vagy egy régen általánosan elterjedtebb módszer itt-ott (így néhol a megyében is) felbukkanó maradványairól van-e szó. Mindenesetre elég kézenfekvő az elvitt anyatejet az elvitt tehéntej visszaszerzéséhez hasonló módon visszaszerezni: Két adatunk szerint a küszöbön az anya pendelyét verik (52., 34.: kifordított pendelyt baltával vagy kalapáccsal), míg a rontó nem szól, hogy elég (34.), ill. harmadnapra megjelenik (a veréssel ugyanis a hit szerint a rontót bántalmazzák, aki ennek hatására helyrehozza a bajt). Hasonló a kifejt anyatej vályúban verése fejsze fokával (47.). A seprű nyirájának felfelé állítása általános „boszorkánymegfogó" módszer, amelyet tehéntej elvitele esetén is alkalmaztak (24., 38.). Ugyanezt mondhatjuk a kilincs „pendelymadzaggal" való bekötéséről — ezzel a hit szerint egyúttal a rontó kezét kötik meg, aki tettét bevallja (34.). Füstölés. Az előbbiekkel ellentétben általános, mindenféle célra használatos mágikus gyógyítórontáselhárító módszer. Sokféle módozata ismert országszerte, különböző racionális és mágikus összetevőkkel, olykor tényleges hatással. Szórványos felbukkanása a megye különböző pontjain különböző okok következménye lehet (pl. egy-egy helyen a füstölés hagyományosan sokféle mágikus célra volt 38