Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

84. VÁLTOTT GYEREK (Pócs Éva) - 85. ELVITT ANYATEJ VISSZASZERZÉSE (Pócs Éva)

85. ELVITT ANYATEJ VISSZASZERZÉSE I. A kérdés az elvitt anyatej visszaszerzésének mágikus módszerére vonatkozott (pl. pirított kenyérre fejnek, anyatejjel pogácsát sütnek, perecén keresztülfejnek, csomóval vagy hurokkal „megkötik" a rontót, csomóra fejnek, csomót oldanak, a fürdővízbe spárgát tesznek). Az anyatej hirtelen elapadását országszerte szándékos vagy akaratlan elvitelnek tulajdonítják — ezzel kapcsolatban számos megelőző és tejvisszaszerző eljárás ismeretes. E célra racionális módszer nem volt; az anyatej elapadása pedig olyan szükséghelyzetet teremthetett, amelyben érthető volt a mágikus módszerek alkalmazása. Nem véletlen azonban az sem, hogy sokkal több megelőző eljárás — amelynek negatív eredménye nem lepleződik le — maradt fenn. A témára vonatkozóan mind országos, mind megyei viszonylatban kevés adattal rendelkezünk, a gyűjtés ezért tematikus szempontból igen fontos volt, ha nem is vártunk kartográfiai jellegű tanulságokat, lévén többnyire a nyelvterület egészén ismert módszerekről szó. Összegyűlt — viszonylag kevés — adatunk egy valószínűleg régebben általánosabb hit és gyakorlat néhol — főleg csak a megye hiedelem szempontjából archaikusabb területein — megőrződött maradványait dokumentálja. II. Az elvitt anyatej visszaszerzése A módszerek egy része elsősorban sajátosan az anyatejjel kapcsolatban ismert, más részük általános, sokféle célra ismert rontáselhárító cselekmény. Pirítósra fejés. Az anyatej visszaszerzéséhez (országszerte) sajátosan kapcsolódó módszer szórványos felbukkanása a megye több pontján lehet egy valamikori általánosabb gyakorlat maradványa. Az eljárás kikövetkeztetett lényege az az elképzelés, hogy részint az anya és teje, részint az anya és a tejet tőle „elvivő" másik szoptatós anya között kapcsolat van: az anya „elvitt" tejével az „elvivő" teje gyarapodik (hasonlóan a tehéntej „elviteléhez") — az elvitt tej a tej megivásával (megevésével) újra visszaszerezhető. Adataink nagy része közösen elfogyasztott pirítósra vonatkozik, amelyre mindketten fejtek tejükből (34., 39., 40., 45., 58., 61., 31.); vagy ritkábban csak az anya eszik a pirítósból, amelyre az elvivő fejt (25., 37.); vagy pedig az elvivő által fejt tejet közösen fogyasztják el (36.), ül. a közösen pirítósra fejt tejet az anya eszi meg (8.). A feltételezett eredeti elképzelés nemigen tudatos, inkább csak erre a célra hagyományosan megfelelőnek ismert cselekmények gyakorlásáról van szó. Ezt bizonyítja pl. egy adat, amely szerint az anya tejét etetik meg ily módon a gyanús személlyel (48.). — Egyéb mellékkörülmények nem voltak fontosak (vagy a cselekmény már csak ilyen romlott, vázlatos formájában került feljegyzésre); ezekre csak néhány adatunk van. Pl. valakinek kevés teje jött vissza, mert nem ő evett először (40.); ül. a közös pirítóst napfeljött előtt kellett ahhoz a házhoz vinni, ahol elapadt a tej (39.). Egy helyen fokhagymás pirítósra kell fejni (a fokhagyma gyakori mágikus eszköz). Kötés. Bár a szimbolikus kötés (és a kötés oldása) országszerte és a megyében is többféle célra ismert, mégis anyatejet visszaszerző eljárásnak is tekinthető, mivel a kötés-oldás mágikus Kilenc csimbók elvitt anyatej visszaszerzésére, művelete eredeti értelemben valószínűleg valami- Tiszaderzs 37