Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

83. KERESZTSZÜLŐK (Morvay Judit)

látható, minden lényeges — többnyire országszerte elterjedt — mágikus anya és csecsemővédő eljárás ismert Szolnok megyében e céllal kapcsolatban. A térképezett adatok kiegészítése: A veszélyes időszak - amikor elválthatják a gyereket - általában a keresztelőig (az anyára vonatkozóan az avatóig) tart. Ez alatt az anya sátorlepedő alatt feküdt. A gyereket idegen nem láthatta; letakarták, ha valaki odajött (60.). Az anya kijárási tilalma esetleg csak napkelte előtt és napnyugta után érvényes (27.). Más esetben Szűcs Marci (gyógyító) tanácsolta valakinek, hogy ne hagyja el este a házat avatóig, mert elcserélik a gyerekét (16.). Keresztet lefekvéskor vetnek a gyerekre (41.). Az olvasót a gyerek kezére (19.), nyakába (20.), vagy dunnájába (42.) teszik. Szenteltvízzel megszületése után hintik be a gyereket (27.). Imát az anya mond minden este gyereke fölött (25.). A piros szalagot nyakban (35.) vagy csuklón hordják, vagy a csuklón rózsaszín gyöngyöt (47.). A fokhagymát az ajtófélfába (67.), ajtónyílásba (37.), küszöbre (37.) vagy a kulcslyukba (45., 67.) helyezik, a fokhagymakoszorút a bölcsőbe (19., 34., 40.), ágyba (35., 39.), gyerek alá (37.), a fürösztőteknő végébe (59.). A gatyamadzagot a kilincsre (12., 64.; 34.: „visszakézből" kell bekötni az ajtót éjszakára.) A seprűt az ajtóba teszik (45.); általában felfordítva (36., 34. — itt fésűt is tűznek bele; 43.: ágai közé kést-villát, sót-paprikát helyeznek); vagy keresztbe teszik az ajtóba (37.). „Egyéb" jelzésű adataink: Sót helyeznek a küszöbre (37.); szülés után fél marék sót szórnak szét, hogy a boszorkány ne tudjon bemenni (42.), az ágyba kést-villát (35.), tyúk vagy disznóólból szerzett pókhálót (43.), „fekete tömjént" (43.), „szentgyörgynapi kakukkfüvet" keresztben (54.) tesznek; disznótrágyával rakják körül az ágyat (19.). A gyerek karjára ezüstpénzt, nyakába aranyláncot akasztanak (12.); karjára bőgőhúrt kötnek (1., 12.). A gyerekágyason nem szabad áthajolni (19.). Csak két eljárás van, amely nem általános rontáselhárító cselekmény, hanem konkrétan az elcserélés megakadályozását célozza: A bölcsőt az apa ágya mellé teszik, mert az anya ágya mellől elcserélhető (48.); fejés után méretlen tejből bal kézzel visszafelé a ház végére öntik a felét, másik felét arrajövő kankutyának adják. Ha nem jön arra kankutya, ki tudják cserélni a gyereket (48.). III. Nem térképzett adataink közül megemlítjük az általánosan ismert váltott gyerek terminus szinonimáit: cserélt, elcserélt (1., 8., 10., 14., 16., 22., 24., 26., 35., 38., 57., 60., 63.), gyagyás (59.), cséplett (84.), ebagos (26.). Az ebagos elnevezés a főleg a nyelvterület keleti részén ismert agos gyerekre utal (ami természetes, tekintve, hogy az agos gyerek is rosszul fejlett, angolkóros csecsemő), amelynek ismerete úgy látszik a megye keleti széléig, Mezőtúrig terjed (itt nem ismerik a váltott gyerek fogalmát), ahol a gyenge, vézna gyerek gyógyítására a Kelet-Magyarország-szerte az agos gyerek gyógyítására alkalmazott egyik gyógymódot használják: 9 helyről kért 9 kanál lisztből készült galuska és 9 kankutya szőrének levéből készült fürdőben fürdetik (52.). Feltűnő, és a váltott gyerek hiedelemkörének meglehetős elhalványulását jelzi az elváltás mikéntjére vonatkozó adatok hiánya. Két adatunk utal mindössze a boszorkány meghiúsult „elváltási" kísérletéről szóló hiedelemtörténetre (22., 39.). Nem ismeretes továbbá, hogy ki is az, aki kicseréli (és visszaadja) a gyereket; csak néhány adatunk beszél konkrétan boszorkányról; egyébként csak „elváltják", „elváltották", „kicserélték", „visszaadták", „visszacserélték" stb. kitételekkel találkozunk. Ez egyébként országszerte sajátsága a váltott gyerek hiedelemkörének, amelynek magja úgy látszik, sokkal inkább a veszélyhelyzet, amelyben félteni kell a csecsemőt valami pontosan meghatározatlan rossztól. Ez a „rossz" néha konkretizálódik a boszorkány alakjában (másutt sokszor „ördög", „rosszak"), de nem mindig — és mindez a visszaváltás és megszólaltatás hiedelemmondai motívumával együtt laza konglomerátumot képez, amelynek részei csak helyenként és időnként vannak egymással szoros összefüggésben és pontos korrelációban. Pócs Éva 36