Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

83. KERESZTSZÜLŐK (Morvay Judit)

Keresztelői jelenet a születési anyakönyv címlapján, Kenderes, 1759 Keresztelő ábrázolása a születési és halotti anyakönyv közös címlapján, Kisújszállás, 1728 komának szólították. A gyermek nem csak keresztszüleit, de a lógóskoma-párokat is keresztapámnak, keresztanyámnak szólította (48.). A születési anyakönyvek bejegyzései nem minden esetben azonosak a szokás gyakorlatával, pl. a 67., 68., 41. kutatópontokon csak egy pár nevét írta be a pap az anyakönyvbe, de ténylegesen a lógóskomák is keresztszülőnek számítottak. Az anyakönyvben annak a párnak a neve került be keresztszülőként, amely a gyermeket a keresztvíz alá tartotta, míg a többiek általában a templombavivésnél segítettek. A 41., 67., 68. kutatópontokon a lógóskomák csoportja általában állandó volt s ebből a 4-6 párból került ki a szülők minden gyermekének keresztszüleje. Minden gyermeknél más-más házaspárra hárult a keresztvíz alá tartás feladata, s így ezek kerültek be az anyakönyvbe. Lényegében ezeken a kutatópontokon is ugyanazok, ugyanaz a csoport volt minden testvér keresztszüleje, csak nem egy hanem több pár látta el állandó feladatát. A keresztgyerek általában testvére keresztszüleit (60.), saját keresztszüleinek vérszerinti rokonságát (41.) is keresztapának, keresztanyámnak szólította. Morvay Judit 33