Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

78. LAKODALMI TISZTSÉGVISELŐK (Györgyi Erzsébet)

következtethetünk abból, hogy elég nagy azoknak a kutatópontoknak a száma, ahol csak az újabb 'koszorúslegény' megnevezést ismerik, a 30. kutatóponton gyűjtött adat szerint ugyanis nyoszolyólegények itt nem voltak, csak vőfélyek, s csak az 1930-as évek óta tudnak 'koszorúslegényekről'. A legény tisztségviselők pontos számát nem tudjuk általában, csak azt, hogy többen voltak, számuk páratlan is lehetett, maximum 12 lehetett belőlük. 6. Nyoszolyóasszony megnevezése A megyeszerte elterjedt 'nyoszolyóasszony' megnevezés csupán néhány helységben hiányzik teljesen. Gyakoribb, hogy e mellett találunk további megnevezést. Ezek közül a 'koszorúsasszony '-ról tudjuk két kutatópontról, hogy újabb megnevezés (20., 47). Néhány kutatóponton különbséget tesznek a vőlegény és menyasszony keresztanyjának megnevezésében: 'nyoszolyóasszony' a vőlegény keresztanyja (18., 22., 24.), akit a 18. kutatóponton emellett 'koszorús' névvel is neveznek. A 21. kutatóponton a vőlegény keresztanyja 'násznagyasszony', s itt a menyasszony keresztanyja a 'nyoszolyó'- és 'koszorúsasszony'. Ugyanőt a 18. és 24. kutatóponton 'násznagyné'-nak nevezik, a 18. kutatóponton emellett 'koszorúsasszony '-nak is. Vallási különbségeket is találunk: a 17. és 58. kutatóponton a katolikusoknál 'koszorúsasszony', az előbbin a reformátusoknál 'násznagyné', utóbbin 'násznagyasszony '. A 40. kutatóponton csak a katolikusoknál van 'nyoszolyóasszony', a reformátusoknál nincs, az adat szerint nem lenne tennivalója, mert nem szokásos az avatás. Az 51. kutatóponton egyáltalán nincs nyoszolyóasszony. A 'nyoszolyóasszony' egy személyben 'szakácsné, szakácsasszony' is lehet (35., 39., 41). A 25. kutatóponton nem a keresztapa, a násznagy feleségét, hanem a vőlegény és menyasszony testvéreit, komaasszonyait, unokatestvéreit nevezik 'nyoszolyóasszonyok '-nak. Nincs adat a 4., 65., 66., 67. kutatópontokról. A nyoszolyóasszony és megfelelői a menyasszony és vőlegény keresztapjának, a násznagyoknak feleségei szoktak lenni általában, s ettől különleges esetekben tértek csak el. 7. Ki kontyolja föl a menyasszonyt? A menyasszonyt a megyében legtöbb helyen a nyoszolyóasszony, Ül. ennek megfelelő más nevű tisztségviselő kontyolta fel (lásd. a II/6. térképet). Emellett még gyakori, hogy a koszorúslányok, a menyasszony barátnői kontyoltak, vagy segédkeztek. Különösen újabban jutott szerephez ebben a tevékenységben a varrónő, öltöztető asszony. Az 'egyéb' kategóriába is csak nők kerültek: a menyasszony és vőlegény legközelebbi rokonai, anyja, testvérei, nagynénik, vagy A varrónő felköti az új asszony fejére a menyecskekendőt, rokoni kapcsolat nélkül a lakodalmon jelenlévő Türkévé, 1973 (DMNF: 9128) idősebb asszonyok, szakácsné, szomszédasszony, ezek helyhez kötése a kommentárban azért nem érdemes, mert rendszerint a fentiekből többet soroltak fel az adatközlők, s e személyek általában másodsorban jöttek csak számításba. Érdekesség, hogy a 15., 58., 59., 60. kutatópontokon — utóbbi három szomszédos község — szokás, hogy a menyasszony önmagát kontyolja fel. Különböző vallásúak szokása között egy helységben jegyeztek fel különbséget: 17. kutatóponton a katolikusokat koszorúsasszony, reformátusokat varrónő kontyolja. Ilyenfajta különbség több helyen is elképzelhető. 8. A bort kezelő felelős személy neve a lakodalomban A kérdéssel a lakodalmas család azon megbízottjának nevét és személyét kívántuk megismerni, aki az italt őrzi, és fogyasztásra kiadja. Pótgyűjtésben rákérdeztünk a 'borgazda' és 'borkulcsár' 17