Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

122. FALUCSÚFOLÓK (Csalog Zsolt)

31 csúfolására az adott alapot, hogy a templom és a torony külön épült. , Jegy be jár a roffi templom a toronnyal", "Jegybe jár, mint a roffi templom a toronnyal", „Jegybe jár a templomtok!" „A templom mikor esküdik má meg a toronnyal?" (31.) „Gyávák vagytok, nem engeditek a templomot összeházasodni a toronnyal!" (46.) Inoka és Nagyrév egy-egy harangot vásárolt, majd elcserélték harangjukat egymással; utóbb kiderült, hogy az Inokának jutott harang rossz. A rossz inokai harang azóta is azt mondja: „Inoka nem oka, Nagyrév annak az oka!" (61.) Hiányos, romlott változata még: 55. 31-ről mondják: „felpofozták a kismalacot, mert nem érte fel a vájút" (32.); azonos változata 11-ről (11.). — 20-nak címezve: „megölték a szalmazsákot", bővebb magyarázat nélkül (19.). — 11-ről: „megfésülték a mákostésztát"', magyarázat nélkül (8.). — Valószínűleg rátótiádából rövidült, magyarázat nélkül gyűjtött csúfolók még: „Gyün-megy, mint Apátiba a szatyor" (állítólag egy Szatyor nevű kutyára utal) (13.); ,Jfová való? — Jászladányba! — Oda, ahová a menykü jár?" (16.); ,fíová mégy? — Roffra kurázsit faszolni!" (33.); ,fíová mégy? — Rédére ködmönt köszörülni!" (33.); ,yAlattyán —feldőlt a zsír a padkán!" (11., 13., 15., azonos formában, mindig 13-nak címezve); „ Üss a tetejire, mint Jánoshidján a veszett kutyának!" — olyankor mondták, ha valamit meg akartak ütni, de nem sikerült, mellécsaptak (15.). Tarnaőrsről: „kilencórások", mert kilenc óráig nem esznek, utána meg már nem esznek, másik magyarázat szerint: „mert kilenc óráig vannak észnél" (4.). Egyedül áll egy énekelt falucsúfoló: „Jákóhalmán nincsen hurka,/ Mind megette a jány juha,/ Dósárul hozták a hurkát,/ úgy győzték meg a jány juhát! "(31. — dallama nem került lejegyzésre.) A rátótiádák földrajzi eloszlását illetően megfigyelhető, hogy a legtöbb gyűjtött változat a megye jobb-parti részéről származik, s a címzett települések legtöbbje is itt van — a délkeleti területrészen ritkán fordul elő rátótiáda. A célba vett települések közt kiemelkedő szerepet kap 25. (hat változat rá utal), 14., 13. és 31. (valamint a megyehatáron túli Abony és Kóka) — az első három esetben olyan falu, amely egyebekben is élénkebb, elütőbb színfoltot képvisel környezetében. Anyagunkba egy idegen műfajú szöveg is került, etimológiai monda: „Kende Balázs várkapitány találkozott egy veres emberrel. — Hogy hívják ezt a falut, te veres? — kérdezte Kende úr. — Ha én veres, kend meg deres! X— Ebből lett Kenderes neve. " (47., kivonatos lejegyzés.) Csalog Zsolt 170