Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

78. LAKODALMI TISZTSÉGVISELŐK (Györgyi Erzsébet)

ebéd alatt (3., 7.), menyasszonybúcsúztatáskor, a hérész fogadásakor (55.). Viszonylag kevés helyen hívtak két vőfélyt a menyasszonyos házhoz is. Megkülönböztethették a két ház vőfélyeit úgy is, hogy 'nagy vőfély' a. vőlegényes házé, a 'kis vőfély' a. menyasszonyos házé volt (31., 34., 38., 40., 41., 67.). A menyasszonyos ház vőfélye csak módosabb háznál, nagy lakodalomban szerepelt: (1., 33., 56., 58., 59., 62. [katolikusoknál], 63.), ha az egyik fél más helységből való volt (59., 64.), illetve csak a századforduló előtt volt szokás a menyasszonyos házhoz vőfélyt hívni (33., 34., 35., 43., 57.). Mindezek arra mutatnak, hogy a lakodalomnak a menyasszonyos háznál végbemenő szakasza az utolsó 70 év folyamán veszített hangsúlyából. 4. A vőfély kapcsolata a lakodalmas családdal A kérdéssel azt kíséreltük meg feltárni, hogy a vőfélység számos, különleges képességet és ismeretet kívánó feladatára mennyire specializálódtak egyes rátermett emberek, illetve mennyire hárult ez a tennivaló olyan rokonokra, barátokra, akik csak egy-egy alkalomra váltak e tisztség betöltőivé. Két összefüggő területet találunk a megyében, ahol a specialista vőfélyek túlsúlyban vannak: a Jászság északi részén, és a megye déli részén. A közbeeső területen mindkét fajta vőfély előfordul, sok helységben egymás mellett él vagylagosan a két gyakorlat. A rokon, barát vőfély legelterjedtebb a megye északkeleti csücskében. A specialista vőfélyek a rendelkezésre álló néhány adat szerint (ezt nem kérdeztük) a századfordulóig inkább természetbeni ajándékot s családjuk meghívását kapták jutalmul (kendők, élelmiszercsomag), a pénzfizetés századunkban terjedhetett el. Esküvői kép a lakodalmi tisztségviselőkkel, Csider Imre vőféllyel, koszorúspárokkal, szülőkkel Túrkeve, 1940 körül 5. A vőlegényes ház legény tisztségviselőinek megnevezése A vőlegényes háznál szolgálatot teljesítettek fiatal legények, rokonok, barátok, akik a nyoszolyólányok megfelelőinek foghatók fel. Megnevezésük is azok megnevezése analógiájára alakult. A megnevezések közül legelterjedtebb a 'koszorúslegény'. Ezzel párhuzamosan sok helyen megtaláljuk a korábbi 'nyoszolyólegenyt'. E két megnevezés együttes meglétekor az adatközlők szinte mindenütt azt vallják, hogy a 'koszorúslegények' az újabb megnevezés. 'Virágoslegényekkel' a Jászság három kutatópontján találkozunk, valamint az 50., 51. kutatópontokon. A Tisza mente néhány helységében 'szolgáló legényekről' beszélnek, valamint a 2. és 42. kutatóponton, 'kiszolgáló': 37., felszolgáló': 32., 33., 'kísérő', 'kísértő legények' a 29. kutatóponton voltak. A 'lovas legények' a megye északkeleti csücskében a 34., 36. és 39. kutatópont kivételével szerepeltek, valamint a 48., 52., 14. és 60. kutatóponton. Több helyütt megjegyzik, hogy akkor szerepeltek, ha a menyasszony vidéki volt (33., 35., 38.), a 41. és 42. kutatóponton tanyasi esküvőn. A 48. kutatóponton úgy tudják, hogy az 1880-as évekig voltak lo- T . ,. „

rri ,„ , „ , , i A , , .• , , • i"i j? i w Lakodalmi menet vofely nélkül, elén a ket násznaggyal, vas legények. A legény tisztségviselők funkciója Tiszaszöllős 1980 a múltban összemosódhatott a vőfélyekével, erre (DMNF: 29764. Szabó László felvétele) 16