Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

121. ETNIKAI CSOPORTOK (Csalog Zsolt)

együtt szerepeltettük. Ez azért is lehetséges volt, mivel az önminősítések és a külső minősítések nem mutatnak döntő különbséget. (A főbb eltérések: 12.: magyar — illetve jász, kun; 15.: jász — illetve jász, kun; 40.: magyar és tót — illetve matyó, palóc; 47.: magyar — kun; 49.: kun, bizonytalanul kun — magyar, vegyes kun, magyar; 53.: kunok, kunmagyarok, magyarok — kunok; 54.: magyar — magyar, kun; 55.: magyar, jászkun — illetve kun.) E térképen szerepeltettük a megye egyetlen nemzetiségi közösségét, a széles körben sváboknak minősített fegyverneki németeket is. Térképünk tanulsága az etnikai csoporttudat nagyfokú bizonytalansága, a csoportok objektíve ismert határainak a tudati vetületben való elmosódása. 2. A jász, kun és a közbülső magyar etnicitás adatain túl a válaszok egyéb idevágó, etnikum- vagy etnikai csoport-fogalmat sejtető adatot is adtak, ezeket adattár-szerüen nyújtja térképünk. A palóc és a matyó, de némileg még a tót fogalma is ellentmondásos, változatos tartalmukat a III. rész teljes áttekintése világítja meg részleteiben. E fogalmak jelentkezéséből aligha lehet többre következtetnünk, mint valamiféle — egyelőre még nem konkretizálható — idegenség (idegen telepesek jelenléte, speciális eredetmonda megléte) kifejeződésére. Az önminősítést és a külső minősítések adatait itt is együtt szerepeltettük (pl. 39.: magyar és cigány önminősítés, 14.: „tót" külső minősítés). Térképeztük a csak gúnynévben felmerült minősítéseket is (pl. 23.: tótok — csak komolytalan csúfolódás). (V. ö.: 122.) III. Térképeink nem tüntették fel a megyehatárokon túlra vezető adatokat. Jászokra utaló adatunk egy van ilyen: Jászkarajenő (18. — e kutatópont lakói számára a jászok éppen és kizárólag a karajenőiek). Németekről (svábok) adataink szerint Endrődön tudnak (51.) és Pest megyében (6.). Hajdúkról Püspökladányban tudnak (45.). Az egyekieket (Hajdú m.) egy adat (38.) szerint tatár eredetüeknek tartják. A térképen nem szerepelt az adat, mely szerint a helyi lakosság számon tartja a település egykori népes zsidó közösségét is (26.). A válaszok több esetben speciális eredettudatról nyújtottak információt. 47.: a falu lakói avar származásúnak, hunok ivadékainak tartják magukat; 18.: Felső-Magyarországból jöttek; 47.: az ősök valahonnan Románia felől jöttek; 5., 12.: máshonnan, mindenhonnan jöttek, 12.: egy részük Szatmárból jött. Egy esetben felmerült a kisnemesi múlt hagyománya (22.), két esetben kontinuitás-tudat, a hódoltság túlélésről szóló monda (22., 23.). Matyókra utaló adataink teljes sora: matyók Mezőkövesden és Szentistvánon laknak (41.); 40.: matyók (és palócok) lakják, mert onnan (?) jöttek (39.); 2: „homoki matyók", mert sok betelepült Heves megyei lakik ott (10.). 31: a „túlatiszai katolikusok" (a jobb- parti faluk, pl. 30.) csúfneve: „matyók"; 44.: a „falusi katolikusok" (Tiszamenti falus településsáv) a matyók; 53-ról: „katolikus matyók" (52.), „matyók", „pápisták" (53., 54.); 57-ről, minden magyarázat nélkül: matyók (56., 58.); 55-ről: matyók, „mert szűk gatyában jártak, amikor Kisújszálláson már bő gatyában " (48.). Palócokra vonatkozó teljes adattárunk: palócok a Gyöngyös-környékiek (1., 2., 4.), Eger környékiek (4.), a Heves megyeiek (3.). 6.: „apalócok is tótok"; 3-ról: részben Heves megyeiek, azaz palócok lakják (10.); 32.: a „túlatiszaiak" (jobb-partiak) palócok; 31.: „a túlatiszaiakpalóc viseletet hordtak"; Tomajmonostor ,felföldi palóc summások lakják" (44.); 40-ről: lakói „matyók vagy palócok" (39.); 49.: a település „alvégi pápistái talán palócok"; 35.: „Abád, Szalók, csupa palóc" (csúfolódó versike); 9-ről és 14-ről: „palócos beszédűek" (12., illetve 13.). A tótokra vonatkozó adatok teljes sora: 6.: a Heves megyeiek tótok, „apalócok is tótok"; „tótok" laknak Szarvason (52., 55.), Szarvas környékén (23., 48., — 52.: „tótok, potyeszok", Endrődön (52.); 14. lakói tótok (13.), 23. csúfneve: „tótok" (22.), 40.: „az ősök közt tótok is voltak", 64-ről: tót beköltözőket is befogadott (63., 64.); Abonyban „tótosan", illabiális a-val beszélnek (49.). Cigányokra vonatkozó adataink: 2. és 8. lakói cigányok (6. illetve 4.), 39. lakói magyarok és cigányok (39.); Szentlőrinckáta (Pest m.) csúfneve: „cigányok" (5.); egy csúfolódó mondóka szerint ,fígyek, Ivány (42.) csupa cigány" változata: ,Jgar, Ivány csupa cigány" (36-ra vonatkoztatva: 36., 39., 40.; 42-re vonatkoztatva: 36., 38., 39., 40., 41., 42., 43.; Egyekre: 36., 38., 42.). (A cigányokról lásd még: 127.). A fentiekben a 122. téma idevágó adatait is szerepeltettük. Az etnikai csoport-fogalmakhoz fűződő értékítéleteket és karakter-meghatározásokat lásd: 122. Csalog Zsolt 163