Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

78. LAKODALMI TISZTSÉGVISELŐK (Györgyi Erzsébet)

78. LAKODALMI TISZTSÉGVISELŐK I. A kérdés a lakodalom tisztségviselőinek felsorolását kérte mindkét lakodalmas háznál, helyi megnevezésükön, azon kívül annak megállapítását, hogy kikkel töltötték be az egyes tisztségviselői szerepeket. A tisztségviselők funkcióiból egy konkrét részletkérdést tettünk fel: ki kontyolja fel a menyasszonyt. 77. /. Násznagyok száma A násznagy a lakodalom legfontosabb tisztségviselője mindkét háznál, a házassági tanú és mindkét háznál a legmegbecsültebb személy. E tisztségeknek egy személy is megfelelt volna, egyes kutatópontjainkon — amelyek összefüggő foltot nem alkotnak — mindkét háznál, ill. csak a menyasszonyos háznál több násznagyot hívtak. A násznagyi funkcióra elsősorban a keresztapa (bérmaapa), vagy legközelebbi férfirokon (báty, nagybáty) volt hivatott. Ettől a megyeszerte általános gyakorlattól kevés helységben térnek el, inkább bővítik a választhatók sorát, ill. a választás szempontjait: a megnevezetteken kívül 'a legközelebbi pénzes rokon' (10.), jó ismerős' (33., 49.), 'jó embert, tehetős legyen' (37.), 'költői hajlamú ember' (41.), 'olyan rokon, aki nem sajnálja a pénzt' (46.), 'tekintélyes gazda' (47.), 'cselédnek a gazdája' (63.). 2. A 'vőfély' szó tájnyelvi alakja A vőfély — a lakodalom második legfontosabb tisztségviselője — megnevezése a megyében nagy tájnyelvi, elsősorban hangtani változatosságot mutat. A kutatópontok többségén ismeretes a szó köznyelvi 'vőfély' alakja, mint azt a gyűjtés első menetében beérkezett anyag mutatja. Ebben a szakaszban nem hívtuk fel a figyelmet a helyi ejtés pontos rögzítésére, ezt később a pótgyűjtések során végeztük el. A 'vőfély' alakot egyébként nem jelöltük a térképen, amennyiben volt tájnyelvi változat, mivel köznyelvi. A megye nyugati, részben északi területén a 'vőfény — vófiny' változatok a leggyakoribbak. A Tiszán túl elsősorban a 'vőfi' alak terjedt el. A 'vőfíly' alakváltozat az irodalmi nyelvi 'vőfély' hangtanilag kevéssé módosult változata. <• Csider Imre vőfély felszalagozva, Túrkeve, 1973. DMNF: 9084, Szabó László felvételei <> r

r»s'i i J 5. Vőfélyek szama A vőfély beköszönti a levest, Túrkeve, 1973. DMNF: 12346 * Vőfélynek minden lakodalomban lennie kellett, elsősorban a vőlegényes háznál. A tennivalókat egy személy általában el tudta látni, néhány, főleg a Tisza mentén elhelyezkedő helységben a vőlegényes házhoz két vőfélyt hívtak. Megkülönböztetésül a 'vőfély' szó helyben szokásos alakja elé (lásd a II./2. térképet) a 'kis' és 'nagy' szócskát illesztették (24., 32., 33., 37., 44., 62., 67.). A menyasszonyos házhoz a Jászság főleg északi részén és a megye keleti részén egyáltalán nem hívtak vőfélyt, s további, összefüggő foltot nem alkotó községekben sem. E helyeken a vőlegényes ház vőfélye teljesített bizonyos feladatokat, pl. a menyasszonyos háznál 15