Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

118. ÉPÍTŐÁLDOZAT (Gulyás Éva)

119. PÁPAINÉ I. A balladai hagyományokat nem véletlenül képviseli a Pápainé néven ismert új stílusú ballada. A kérdés feltevését az indokolta, hogy a balladába foglalt cselekmény Szolnok megyéhez, a Tiszaföldvar határában fekvő csárdához kötődik. A csárda bérlőjének, Pápai Mihálynak családját 1859 áldozócsütörtökének hajnalán bosszúból gyilkolta meg a bérlő gyermekeinek keresztapja. A széles körben elterjedt ballada eredetileg valószínűleg vásári ének volt, s a lejegyzett anyag tanúsága szerint viszonylag kevésbé variálódott. II 1. A gyilkosság helye A viszonylag kevésbé variálódott szöveg ellenére a történés helye eléggé elhomályosult, más, hasonló esemény helyszínével keveredett. A hiteles helyszínt — a tiszahajlati csárdát — a 48. és az 53. kutatópont kivételével csak a Tisza mentén, a megye középső és déli részein őrizte meg az emlékezet. Szórtan az egész megyében, de főleg az eseménytől messzebb fekvő településeken az adott gyűjtőpontokhoz közel eső helységekhez kapcsolták a gyilkosságot (7., 10., 25., 30., 31., 33., 35., 36., 37., 38., 41., 48., 52., 54., 55., 58., 59.). Néhány, de területileg nem összefüggő kutatóponton a kocsmáros családjának meggyilkolását Dánoshoz kötik (11., 14., 20., 43., 51., 53.). 2. A ballada elterjedtsége A balladában foglalt eseményt a megye sok pontján csak prózában tudták feleleveníteni. Térképünk a verses változatokat két jelre bontva ábrázolja: 1.) egy változatban, esetleg egy töredékben ismert 2.) két vagy ennél több, töredékes változatban ismert. A Tiszától keletre, tömbszerüen a tiszafüredi járásban és a Tiszazugban tudták a legteljesebb változatokat felidézni, de csak a 19., 33., 34., 37., 41., 48., és 52. kutatópontokon jegyezték fel a balladát több változatban. 3. A balladának hány versszaka ismert? A térképen az egyes kutatópontok legteljesebb változatait vettük figyelembe. A ballada terjedelmének hosszúságát három jelben összegeztük: 1. töredék sorok vagy egy versszak, 2. két-három versszak, 3. négy vagy ennél több versszak ismerete. A balladát a Tiszától nyugatra, még az esemény közvetlen környékén is, nem vagy csak töredékesen ismerik, s csak a 6., 7., 8., 9., 10., 20. és 28. kutatópontokon tudtak egy versszaknál hosszabb változatokat felidézni. A Tiszától keletre szórtan az egész megyében a ballada teljesebb változatban is felidézhető. III Nem térképezett adatok 1. térképünkön egy jelben összegeztük azokat az adatokat, melyek az egyes kutatópontok környékéhez kapcsolják a ballada színterét. Pápainét és családját ezek szerint Tiszaroffnál (30.), Kunmadarasnál (31.), Kunmadaras és Kunhegyes között (33., 41., 48.), Tiszaszentimre határában (35., 37.), Kisújszállásnál (48.), Karcag és Püspökladány között (52.), illetve Túrkeve alatt (48.) gyilkolták meg. Más helyeken csak a csárda nevét említették, de konkrét településhez nem kötötték: Becsali csárda (54.), Kutyakaparási csárda (55.), Zsigeri kocsma (58.), szarvasi csárda (25.), Ágotái csárda (52.). 156